Vastagbélrák: „a Jóisten is szűrésre teremtette”

A vastagbélszűrés fontosságáról beszélt a Rákutatók podcastban Bodoky György klinikai onkológus, a Dél-pesti Centrumkórház Onkológiai Centrumának osztályvezető főorvosa, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke - hívta fel a figyelmet a rákgyógyítás.hu. Mint fogalmazott, ez az a daganattípus, amelynél a szűrés nemcsak korai felismerést, hanem a betegség kialakulásának megelőzését is lehetővé teszi. Az előrehaladott vastagbélráknak akár tíz év is kell, mire kifejlődik a bélnyálkahártya jóindulatú elváltozásaiból. Ebben a hosszú időszakban számos lehetőség lenne arra, hogy a beteg orvosi látókörbe kerüljön, a betegséget akár még rákmegelőző állapotában felismerjék, és a beavatkozás révén a beteg életét megmentsék. A professzor szerint éppen ezért „a Jóisten is a szűrésre teremtette” a vastagbélrákot.

A világ több országában – köztük az Egyesült Államokban – már 45 éves kortól ajánlják a vastagbélszűrést, mert egyre gyakrabban jelentkezik fiatalabb korban is a betegség. Itthon egyelőre 50 éves kor felett javasolják. A szűrés eredményessége, költséghatékonysága és életeket mentő szerepe már nemzetközi és hazai adatokkal is igazolt. A professzor szerint egy megfelelő szervezettségű, széles körű hozzáféréssel működő vastagbélszűrő program évente 4500 ember életét, egy Tokaj méretű kisváros teljes lakosságát menthetné meg Magyarországon.

Bodoky György hangsúlyozta: a legpontosabb szűrési módszer továbbra is a vastagbéltükrözés, amelyet akkor is érdemes elvégeztetni, ha semmilyen panasz nincs. Ez egy átlagos élet során néhány alkalmat jelentene, ami szerinte elfogadható ár egy élet megmentéséért. Hozzátette, hogy a vastagbéltükrözés nemcsak szűrés, hanem daganatmegelőző beavatkozás is, mert a jóindulatú polipok eltávolításával a későbbi daganat kialakulása is megelőzhető.

A professzor úgy véli, hogy nem a kötelezővé tétel, hanem a pozitív ösztönzők bevezetése segíthetne a lakosság szűrési hajlandóságának növelésében. Elképzelhetőnek tartja, hogy azok az állampolgárok, akik egészségesen élnek, nem dohányoznak, nem fogyasztanak alkoholt, részt vesznek a szűréseken, valamilyen egészségügyi vagy akár munkáltatói kedvezményben részesüljenek. Szerinte ez társadalmilag is igazságosabb megközelítés lenne, és hozzájárulna ahhoz, hogy többen időben felismerésre kerüljenek, még mielőtt a betegség előrehaladott, áttétes stádiumba kerülne.