• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szakfelügyelő főorvosok: kis pénz, kis foci

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

Ez az ellenőrző hálózat érdemben nem tudja garantálni az ellátás minőségét.

Újraszervezi a kormány az egészségügyi szakfelügyeleti rendszert, amelynek lényege, hogy a szigorúan a hatósági feladatok támogatására a szakfelügyelet az OTH-hoz kerül, a szakmai minőségértékelés és minőségügyi támogató feladatok pedig a GYEMSZI-nél maradnak. A rendelet még kihirdetésre vár, de máris súlyos aggályok fogalmazódnak meg a jogszabállyal szemben. Célként ugyan a biztonságosabb és hatékonyabb egészségügyi ellátást jelöli meg a dokumentum, dr. Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos szerint azonban nem képes ennek az elvárásnak eleget tenni a módosítás, mert hiányoznak belőle az erre vonatkozó garanciák.

A feladatok szétválasztása azért vált szükségessé, mert a GYEMSZI időközben intézményfenntartóvá vált, s ezzel a szerepével nem összeegyeztethető a hatósági szakfelügyeleti tevékenység. Falus Ferenc szerint azonban nem kellett volna annyira meglepődnie a kormánynak az általa generált és nyilvánvaló összeférhetetlenségen, sőt: egyáltalán nem kellett volna annak idején szétbombáznia az alapvetően jól működő Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központot, s elvenni a tisztiorvosi szolgálattól, majd a GYEMSZI alá rendelni.

– A korábbi rendszerben a szakfelügyelő főorvos a terültén önállóan dolgozott, azt vizsgálta, amit fontosnak tartott. Munkájáról éves jelentést készített. Felelt az általa felügyelt területen folyó szakmai munkáért, kivizsgálta a bejelentéseket, ügyeket. Most bár egész évben jogosult a szakfelügyelő főorvos címet viselni, csak akkor végezhet munkát, ha megbízást kap. Tehát ez a sok-sok szakfelügyelő csak egy „keret", immár nem dolgozhatnak önállóan – mutatott rá a lényegi különbségre Falus Ferenc.

Mint mondta, korábban leállítani sem lehetett a szakfelügyelő főorvosokat, hozták az információkat, bombázták a hatóságokat és a minisztériumot az észrevételeikkel, a kevés pénz miatti panaszokkal, hiszen a szakfelügyelő presztízsét is fenyegette, ha valamit nem jelzett időben a területén.

– Most viszont nem azt fogja nézni a szakfelügyelő főorvos, hogy mi történik a területén, hanem oda megy, ahová a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve kirendeli. Vagyis megmondják neki, mit lásson meg. Politikai döntés születik arról, mit ellenőrizzenek. Tehát fennáll a veszélye annak, hogy olyan minőség lesz, amit a megrendelő megkíván. Nem lesznek képesek teljes képet adni, de még hozzávetőlegeset sem – vetítette előre az új rendszer várható hibáit a volt országos tiszti főorvos.

Nem csak a szakfelügyeletre szánt éves keret csökkent drasztikus mértékben 70 millió forintra, – miközben a korábbi egymilliárd forint is kevésnek bizonyult Falus Ferenc szerint, – de nagyon csekély javadalmazás jár a megbízással elvégzett munkáért: önálló helyszíni ellenőrzés, szakvélemény készítésével bruttó 10 ezer forint – ez a legmagasabb díjazás, amit a hatósági szakfelügyelő elérhet. Ha átadott iratanyag, dokumentáció alapján készít szakvéleményt, akkor ötezer forintot kap.

Aggályosnak tartja Falus Ferencazt is , hogy a hatóság addig nem hozhat döntést, amíg nem egyeztet a GYEMSZI-vel: az egyeztetési kényszer miatt pedig az egész rendelet lényegében fából vaskarika.

A szakmai minőségértékelési feladatokat végző minőségügyi szakfelügyelő főorvosok bevonását pozitív kezdeményezésként értékeli, ám esetükben nem derül ki, hogy egy-egy területen hányan lesznek, milyen minőségben, munkaviszonyban fognak dolgozni, így kérdés milyen eredmény várható tőlük ebben a struktúrában, s mire lesz elegendő a rájuk szánt 120 millió forint.

– Szétválasztották ugyan a tulajdonosi, működtetői jogokat az ellenőrzéstől, de olyan látszólagosan, hogy gyakorlatilag ez az ellenőrző hálózat érdemben nem tudja garantálni az ellátás minőségét, mint korábban. Nincs meg az a jogosítvány, ami korábban megvolt a tisztiorvosi szolgálatnál, hogy adott esetben a tulajdonostól függetlenül be lehetett záratni egy osztályt, részleget. Most azonban nem fognak kimenni például a gyermekosztályra, mert nem rendelik ki őket. Persze nem tudni pontosan, miként fog kinézni a gyakorlatban, de a lehetőség benne van, és ilyen értelemben politikai irányítás alá kerülhet a szakfelügyelet – vélekedett Falus Ferenc.