Száz magyarból 28 naponta rágyújt

A magyar lakosság dohányzási szokásait és a passzív dohányzás problémáját is vizsgálta az a kutatás, ami az Országos Egészségfejlesztési Intézet szakmai irányításával, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság támogatásával valósult meg. A kérdőíves felmérést a Nemdohányzók Védelméről Szóló törvény változásait megelőző türelmi időszakban végezték el, a kiértékelt adatok alapján készült jelentést a napokban tette közzé az Országos Egészségfejlesztési Intézet- tudatta közleményében az intézet.

Hazánkban 2000 óta folyamatosan csökken a dohányzó férfiak száma, a nők körében azonban gyakorlatilag változatlan ez az arány. 2009-cel összevetve a 65 év alatti férfiaknál közel 2%-os csökkenés, a 65 év felettieknél azonban 2%-os emelkedés tapasztalható. A nőknél 1%-kal nőtt a naponta dohányzók aránya 2009 óta.

Az iskolai végzettséggel meredeken csökken a napi rendszerességgel dohányzó férfiak aránya. A legfeljebb 8 általánost végzett férfiak 45%-a dohányzik naponta, míg ez az arány a legfeljebb érettségiig jutó férfiaknál 32%, az ennél magasabb végzettségűeknél 20%. A nők között a középiskolát végzettek gyújtanak rá naponta a legnagyobb arányban (legfeljebb 8 általánost végzettek: 22%; a legfeljebb érettségizettek: 26%; érettséginél magasabb végzettségűek: 18%).

A saját anyagi helyzetüket nehéznek vélő férfiak több mint fele (54%) naponta dohányzik. Azok a férfiak, akik anyagi helyzetüket közepesnek ítélik meg, csak fele olyan gyakorisággal (25%) gyújtanak rá naponta. A magukat jómódúnak tartó férfiak 45%-a dohányzik rendszeresen. A nőknél ezek az arányok hasonlóan alakulnak: 37% - 19% - 35%.

Az elszívott cigaretták száma közel 8%-kal csökkent 2009 óta. A gyári és sodort cigaretták aránya jelentősen megváltozott: 2012-ben a sodort cigaretták száma majdnem a duplájára növekedett, elérte az elszívott cigaretták mennyiségének egyharmadát. A dohányosok kétharmada (66%) gyújt rá a saját otthonában. A nemdohányzók 12%-a szív be dohányfüstöt otthon is.

A dohányzás korlátozását az egészségügyi, közoktatási és más közintézményekben valamint játszótereken a dohányzók és nem dohányzók egyaránt támogatják. A nemdohányzók többsége (61%) egyetért azzal, hogy bárokban, kocsmákban tiltják a dohányzást, sőt a dohányosok negyede is így véli. Az éttermekre, közlekedési eszközökre és munkahelyekre vonatkozó tiltást a nemdohányzók 80%-a, a dohányosok fele támogatja. A kikérdezést megelőző 6 hónapban a naponta dohányzók 1/4-e (25%), az alkalmi dohányzók közel fele (40%) próbált leszokni a dohányzásról.

A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is. A tüdőrákban elhunytak számát tekintve Magyarország világelső, ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írandó. Magyarországon a dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás, illetve bevétel egyenlege 80 milliárd forint veszteséget mutatott 2010-ben.

A „Felnőtt Dohányzás Felmérés 2012" c. kutatás jelentése itt elérhető