Egyelőre képlékeny a helyzet, nem tudni, mit döntenek a tulajdonos önkormányzatok.
Az önkormányzati rendelőintézetek tulajdonosai február 15-ig nyilatkozhatnak arról, megtartják-e intézményüket, vagy átadják az államnak – a vagyontárgyat a feladatellátással együtt.
Információink szerint nagyon képlékeny a helyzet, ugyanis a településeknek előbb testületi döntést kell hozniuk arra vonatkozóan, mit akarnak. Miután ezek a döntések még hiányoznak, megjósolni is nehéz, milyen eredmény születik majd.
A rendelők sorsa ugyanis közelebb áll az önkormányzatok „szívéhez" képletesen szólva, mint a kórházaké. Számos helyen nem kevés pénzt költöttek az ingatlanokra, a működést segítették. Ráadásul jóval több beteg fordul meg a járó-szakellátásban, mint a fekvőbeteg-ellátásban, így a feladat „felfelé" delegálása hátránnyal is járhat egy-egy önkormányzat számára a hozzáállás megítélésében.
Mint korábban Cserháti Péter helyettes államtitkár tájékoztatása alapján megírtuk, a szakállamtitkárságon 263 olyan rendelőintézetet tartanak számon, amely önkormányzati tulajdonú. Ebből 123-at az önkormányzat, 40-et az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság és 100-at magántulajdonú társaság működtet. (A 263 rendelőintézet közül 180-ban csak egy-két szakorvosi ellátás működik, 83 ad nagyobb szakorvosi palettát.)
Az „államosítás" egyelőre csak a 123, önkormányzat által működtetett ellátót érintheti, ugyanis csak az önkormányzat tulajdonában álló és a helyhatóságok által működtetett rendelőintézetek államosítása kerül terítékre. Az állam ez év május elsejétől veszi át azokat a rendelőintézeteket, amelyekről lemondanak a tulajdonos önkormányzatok.