• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szívátültetés: kicsit késve, de eredményesen

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

Új, műszívkezelésre is alkalmas multidiszciplináris részleg épül a Városmajorban.

Az első szívátültetéseket társadalmi munkában végezték az orvosok, nővérek önzetlen segítségének köszönhetően, és a Városmajori Klinika költségvetéséből tudtak egy kis pénz lecsípni a műtéti kiadásokra, gyógyszerekre. Így emlékezett vissza Bodor Elek professzor a kezdetekre a mai tudományos ülésen, amelyet 20 éves a szívátültetés Magyarországon, valamint, új lehetőségek a szívelégtelenség kezelésében, az Eurotransplanthoz történő csatlakozás küszöbén címmel rendeztek a Semmelweis Egyetem ér- és szívsebészeti klinikáján.

Jeles nap január 3., hiszen éppen húsz éve zajlott az első magyar szívátültetés, amelyet Szabó Zoltán professzor és csapata végzett – fogalmazott Tulassay Tivadar, az SE rektora hozzátéve: az egészségügyben minőséget jelent szervtranszplantáció. Húsz éve a Városmajorban indult a felnőtt szívátültetés, és az egyetem ma is őrzi kitüntetett helyzetét a transzplantációban: várhatóan itt alakítják ki a magyar tüdőtranszplantáció centrumát is.

A tudományos ülésen a rektor Pro Universitate díj ezüst fokozatát adományozta Szabó Zoltán és Bodor Elek professzoroknak.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár először is gratulált a csodához, s úgy vélte, a donorszervezés jelentős javulás várható az Eurotransplanthoz történő csatlakozásunkkal, amelyben végre a sok vita után konszenzusra jutott a szakma. A szakállamtitkárság azon van, hogy az integrációval felszabaduló tartalékokból a transzplantációt is segítsék, donorkoordinátorokat foglalkoztassanak, támogassák a szervezést.

Dr. Szabó Zoltán professzor és az első újszíves beteg, Schwartz Sándor (Fotók: attekovacs.com)

Sokaknak köszönhető a sikeres hazai szívtranszplantáció Szabó Zoltán, az első műtétet végző professzor szerint, aki mestereként említette Kudász József professzort. Munkatársai közül Bodor Elek és néhai Rényi-Vámos Ferenc sebészeket emelte ki, valamint Perner Ferenc professzort, aki az immunszuppresszió kérdésében segített az orvosteamnek. Beszélt a hosszú előkészületekről, de mint mondta, az igazi impulzust a 168 Óra című rádiós műsorban elhangzott riport adta számára: egy kardiológus azt fejtegette, hogy nem szívátültetésre, hanem több dopegytre, vagyis vérnyomáscsökkentő tablettára lenne szükség. Nem vitatva a kolléga igazát sem, Szabó professzor szerint a magyar embereket nem lehetett kizárni a szívátültetés lehetőségéből.

Nehéz körülmények között folytak a beavatkozások, Bodor Elek professzor visszaemlékezésében több nehézségre is utalt, így például az örökös pénzhiány („mindenért úgy kellett kunyerálni") mellett a nővérhiányra, a preoperatív kezelés, a postoperatív gondozás hiányosságaira, és akkor is gond volt a várólistával. Később a szakminisztérium évi öt, majd tíz átültetést engedélyezett, ennek teljes költségét állta.

A világon eddig mintegy százezer szívtranszplantációt hajtottak végre, ebből 207-et hazánkban. A negyedik leggyakrabban átültetett szerv a szív, a szívelégtelenségben szenvedő végstádiumú betegeknek az életet jelenti – tájékoztatta a hallgatóságot a stafétabotot Szabó Zoltántól és Bodor Elek professzoroktól átvevő Szabolcs Zoltán, a városmajori szívsebészet vezetője. 192 felnőtt és 15 gyermek kapott új szívet az elmúlt két évtizedben A legnagyobb aktivitást 2006-2007-ben mutatta a klinika évi 20-22 transzplantációval. Öt esetben szív mellett vesét is átültettek, háromszor volt ismételt átültetés, volt, aki két új szívet is kapott, illetve egy betegnél csontvelőátültetést is végrehajtottak.

A centrum nemzetközi viszonylatban megfelelő aktivitást mutat, középmezőnyben található, ám ha a lakosságot nézzük, akkor jelentős az elmaradásunk, hívta fel a figyelmet Szabolcs Zoltán. A donorszervek megfelelő allokációja sokat javíthatna a korai túlélési eredményeken, amelyekben szintén elmaradásban vagyunk a nemzetközi átlaghoz képest. Ugyanakkor a tízéves túlélésnél már hasonlók az eredményeink, a 15 éves túlélésnél pedig jobbak, mint a nemzetközi átlag.

Az Eurotransplanthoz történt csatlakozásunk sokat segíthet a gyermekszív-átültetésben is, amely 2007-ben indult hazánkban dr. Ablonczy László GOKI Gyermekszív Központ főorvosa szerint. Különösen az újszülötteknél nagy a donorhiány, de így körükben is növekedhet az eredményes átültetés.

Ma is jól van az első újszíves beteg, Schwartz Sándor. A negyvennyolc éves, kétgyermekes családfő iskolai gondnokként dolgozik feleségével. A második beteget, Koncz Antal, akit őutána tizenhét nappal transzplantáltak, szintén jól van. Sokat segít a Szív a szívért alapítvány a beavatkozáson átesett betegeknek – minden előadó elismerte a civilek jelentőségét a műtét utáni támogatásban.

Merkely Béla professzor, a Kardiológiai Központ vezetője szerint a Városmajor készen áll a szívtranszplantációt segítő fejlesztésekre: jelenleg új keringéstámogatási, műszívkezelésre is alkalmas multidiszciplináris részleget alakítanak ki a klinikán – „a szívsebészet és a kardiológia között félúton" –, az összesen nyolcágyas osztály várhatóan március elején lesz kész. Jelenleg átlagosan három hónapot kell várnia egy betegnek a műtétre, az új részleg segíti átvészelni ezt a kritikus időszakot a különböző támogatási eszközökkel a betegek számára.