Szócska is bejelentette az idei béremelést

Bár a Figyelő hetilap múlt heti, csütörtöki konferenciáján Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke ellopta a show-t, és ismertette – s mindjárt kommentálta is – az idei egészségügyi béremelés részleteit, majd pénteken, a parlamentnek benyújtott salátatörvény-tervezetből egyértelműen kiolvasható volt a döntés, ma Szócska Miklós államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón hivatalosan is bejelentette: 95 ezer egészségügyi dolgozó kap béremelést szeptemberben, visszamenőleges hatállyal.

Mint az MTI tudósítója kiemeli: különböző mértékben, de minden egészségügyi dolgozó kap béremelést, melynek 30 milliárd forintos fedezete a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójából befolyó összeg.

Az idei béremelés fókuszában a diplomás szakdolgozók állnak, de kapnak emelést a szakdolgozók, a rezidensek, a kórházi gyógyszerészek és a szakorvosok is. A részleteket ismertetve elmondta, a diplomás szakdolgozók tavalyi béremelését 41 ezer forintra egészítik ki, ez "30-40 ezer forintot is jelenthet azoknál, akik tavaly csak néhány ezer forintos béremelést kaptak".

A szakdolgozóké 10 ezerrel, a kórházi gyógyszerészeké 45 ezerrel, a rezidensek bére 10 ezer forinttal fog emelkedni. A 450 ezer forint felett kereső orvosok 10 ezer, a 450 ezer alatt keresők pedig 40 ezer forintos béremelést kapnak. Összesen 94 843 egészségügyi dolgozó kap béremelést.

A béremelés januárig visszamenőleges, a szeptemberi fizetéssel kapják meg az érintettek - mondta az államtitkár.

Arra a kérdésre, hogy miért nem vették figyelembe a szakma kérései közül azt is, hogy az ügyeleti és egyéb juttatásokat is emeljék, Szócska Miklós azt válaszolta, úgy gondolták, hogy az alapbéreket kell méltányos szintre hozni. A bejelentés megtekinthető a kormany.hu oldalon

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár (b) és Giró-Szász András kormányszóvivő (MTI fotó: Bruzák Noémi)

Már az említett konferencia után nehezményezték az érdekvédelmi és szakmai testületek, hogy a döntés érintetlenül hagyta a mozgóbérek befagyasztását, Éger István ott úgy fogalmazott, ha változatlanul hagyják az eredetileg bérrendezésre szánt 50 milliárdos forrást, nagyjából jutott volna a mozgóbér rendezésére is, ami komoly visszatartó erő lehetett volna a nem csökkenő orvos- és szakdolgozó-elvándorlás közepette.

Mivel a túlóráért kapott összeget az alapbérből számolják ki, az pedig nem emelkedett 2011 óta – és a mostani rendezéssel sem fog –az orvosoknak a napi nyolcórás műszakért járó keresetük harmadáért kellene túlórázniuk. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetsége elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva megjósolta, ezt senki nem fogja vállalni, azaz a tervezett újabb béremelés nemhogy mérsékelné, épp ellenkezőleg, tovább növelheti az orvoshiányt. – mondta el a Népszabadságnak.

Ezt a Magyar Orvosi Kamara elnöke is megerősítette, aki a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: egy havonta 80 órát ügyelő szakorvosnál ez 52 ezer forint kiesést jelent, vagyis évente több mint 600 ezer forintot. Éger István elmondta, a tárca az érdekképviseletekkel való tárgyalások során két lehetőséget vázolt. Az egyik szerint az orvosok a törvényjavaslatban szereplő mértékben részesülnek a béremelésben, ám nem oldják fel a mozgó bérek befagyasztását. A másik variáció az volt, hogy utóbbit feloldják, viszont ekkor a dolgozók csak töredékét kapják a fenti összegnek. – Mi a kettőt együtt szerettük volna, ami sajnos idén sem valósult meg – tette hozzá.