Szócska: nem egyéjszakás kaland az átalakítás

Tisztában vagyok azzal, hogy az ágazat mélységes depresszióban szenved, de csak apró munkával tudok úrrá lenni a helyzeten, fogalmazott Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár a Világgazdaság mai szakkonferenciáján, ahol Papp Magor, a rezidensszövetség elnöke által felvetett bérproblémákra próbált választ adni. Tájékoztatásából kiderült, hogy idén a chipsadóból hárommilliárd forint helyett befolyó 2,4 milliárdot pótlékok emelésére, jövőre pedig ebből az adónemből (30 milliárd s a tervezett összeg) 15 milliárdot terveznek a fizetések rendezésére.

Újabb ösztöndíjprogramot indítanak uniós forrásból – a kilencmilliárd forint felhasználásának elvi egyeztetését hamarosan megkezdik –, végső célja a tárcának az, hogy mind a háromezer szakorvos-jelöltet bevonja az ösztöndíjprogramba, de a következőben mindenképpen azt a kétszáz rezidenst, akik kimaradtak a mostani pályázatból.

100 kórház maradhat
Az intézményrendszerre térve elmondta, hogy bár nincsenek még pontos adatok, de véleménye szerint száz aktív fekvőbeteg-ellátást végző kórház megmaradása reális. Egyelőre tizenhat olyan intézménnyel számolnak, amely funkciót vált, de egészségügyi szolgáltató marad, számukra alakíthatják ki a kistérségi kórházi modellt, míg van olyan intézmény is, amely a szociális ellátást fog nyújtani. A fővárosi helyzet értékelésére még nem vállalkozott, az elemzés nyolcvanszázalékos készültségben van állítása szerint.
Elbocsátásokra a funkcióváltó, vagy szociális területre kerülő kórházak dolgozói esetében egyáltalán nem számítanak Szócska szerint, bár kérdés, hogy ezen intézmények orvosai hajlandóak lesznek-e más településre költözni, vagy éppen utazni, vagy netán fogják a vándorbotot, és elhagyják az országot – ez utóbbi lehetőséget a rezidensszövetség elnöke vázolta.

Az államtitkár előadásának gerincét az államosítás, az új ellátási rendszer kialakításáról szóló információk adták. Elmondta, hogy rendkívül komplex feladat az egészségügyi intézmények állami tulajdonba vétele, és az átalakítás nem egyéjszakás kaland. A szükséges jogalkotás zajlik (igaz, információink szerint az államosítás végszavazásának határidejét kitolták, pontos okot nem tudunk – a szerk.), kezd kialakulni az ellátás irányításának, szervezésének háromszöge: OEP, ÁNTSZ és GYEMSZI. Az intézmények átadás-átvételét a GYEMSZI vezeti, akárcsak az eszköz- és ingatlankatasztert. Csak azokat a (szeptember elseje után keletkezett)  fizetési kötelezettségeket veszi át az állam, amelyeket a kijelölt szerv jóváhagy. Tudatos, középtávú adósságkezelésre készülnek, ám ennek pontos folyamatáról még egyeztetések folynak a nemzetgazdasági tárcával és az állami kincstárral.

A kórházigazgatók kinevezése a szakminiszter feladata lesz, derült ki Szócska szavaiból, aki most is leszögezte, hogy nem lesz boszorkányüldözés a tisztújítás során, ám nem titok: a gazdálkodás eredményessége befolyásolni fogja a döntést.
Az átvétel menetrendjét ismertetve elmondta, hogy 2012. március 31-ig kialakítják az új területi ellátási kötelezettséget (TEK), illetve az ehhez rendelt kapacitásokat; 2012 április végéig pedig módosítják az intézmények meglévő finanszírozási szerződését az új TEK és kapacitások szerint. (Jelenleg egyéni egyeztetések zajlanak ebben a kényes és meghatározó kérdésben az intézmények vezetőivel, mondta Szócska Miklós.) Az új rendszer – mint már többször megírtuk – jövő május elsejétől lép hatályba, vagyis meghatározott betegutak, új térségi határok lesznek az új ellátási struktúrában.

A térséghatárokat matematikai modellszámításokkal jelölték ki: igyekeznek követni a közigazgatási határokat és a természetes betegutakat. Az államtitkár szerint a térséghatárok jól lefedik a betegutakat, sikerült jó közelítéssel „belőniük" a határokat – 85-95 százalékos megközelítést adnak modelljeik.

Új forma a háziorvosoknak?
A miniszterelnök felhatalmazását bírja a szaktárca, hogy találjon olyan intézményi/gazdasági társasági formát, amiben a háziorvosok el tudják látni közfeladatukat, és ez megfelel az uniós elvárásoknak, valamint a hazai rendszernek. Addig is javasolják a polgármestereknek, hogy a háziorvosoktól beszedett iparűzési adót forgassák vissza a praxisok fejlesztésére településükön – mivel az adórendszerben nem lehet a praxisok mentességét elérni.
Szeretnék elérni, hogy az alapellátásban gyógyítók kapuőri szerepe kiegészüljön az új rendszerben betegutat követő szereppel. Az ügyeleti rendszer átalakítása is érinteni fogja a háziorvosokat, akik eszköztámogatáshoz jutnak, és a felálló praxiskezelőnek köszönhetően nyugdíjba vonulhatnak az új háziorvos belépésével.

A nagybeszállítók többsége csak készpénzért szállít
Az összeomlás határán, sőt azon túl van az egészségügyi ellátórendszer, fogalmazott Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, hozzátéve: el kell érni, hogy a lakosság egészsége és az egészségügyi ellátás nemzetgazdasági prioritássá váljon. Nem ismer olyan uniós országot, ahol ennyire leszakadt volna az egészségügyben dolgozók bére a nemzetgazdasági átlagtól, mint hazánkban. Olyan mérvű az orvoselvándorlás, hogy már megyei kórházakban hiány mutatkozik sebészekből, nőgyógyászokból, tette hozzá.

Gyógyszer- és eszközhiányra kell felkészülni a kórházakban, ugyanis öt nagy beszállító közül három jelezte nemrégiben, hogy csak készpénzért hajlandó szállítani az intézményeknek – ezzel ellehetetlenül a betegellátás a kórházszövetség elnöke szerint.
Várhatóan tovább nőnek a várólisták, s ennek kapcsán jegyezte meg, hogy nem lenne ördögtől való a várólista mellőzésének megfizetése, s hogy erre más országokban van gyakorlat. Segíthetne a Mikola-program elővétele: engedélyezzék a szakorvosok – a háziorvosi rendszerhez hasonló – magánpraxisát. Bár számtalanszor bebizonyították, hogy az egészségipar húzóágazata lehetne a gazdaságnak, a Széll Kálmán Terv keresztbe tesz ennek a lehetőségnek, tette hozzá.

Pénz nélkül tenni bármit is, puszta illúzió – olyan mintha kerozin nélkül, csak a személyzet igyekezetére hagyatkozva akarna egy repülőgép célba érni, összegezte álláspontját Rácz Jenő.

Országvédelmi költségvetés: visznek mindent?
Extra céltartalékot kíván képezni 2012-ben a költségvetés, például azzal a céllal, hogy ne kelljen az egészségügytől forrásokat elvonni, fogalmazott Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Zárni igyekeznek az E. Alapot, a tb-kasszát. A költségvetés oldaláról nem látja esélyét annak, hogy többletforrást biztosítsanak az ágazatnak – mondta Banai Péter, s ezzel egy pillantás alatt szertefoszlatta a legkisebb reményeket, illetve válaszolt Rácz Jenő felvetésére.

Tájékoztatásából kiderült, hogy míg nyáron a teljes chipsadó-bevételt az egészségügyre akarták fordítani, addig a fél év során bekövetkező kedvezőtlen gazdasági hatások miatt már csak az adó felének visszaforgatásában gondolkodnak. A tervek szerint ez 15 milliárd forint lehet, s szintén az E. Alapba kerülne a 27 milliárd forintra tervezett baleseti adó bevétele. Ezek voltak az alternatív forrásbővítés lehetőségei Banai tájékoztatása szerint.

Mint a helyettes államtitkár szavaiból kiderült, pengeélen táncol az ország: ha az államháztartás hiányát nem tudja leszorítani, akkor elveszítheti az uniós forrásokat, így az egészségügy struktúra átalakításához, a póluskórházak építéséhez szükséges forrásokat is.