Minden hétévesnél fiatalabb gyermek bekerül a projektbe a mihamarabbi fejlesztés érdekében.
A rászoruló gyermekek egyharmada nem kap állapotának megfelelő ellátást/fejlesztést, amely többek között arra vezethető vissza, hogy heterogének az ellátási eljárások, ráadásul együttműködési és kompetencia zavarok mutatkoznak e területen, amelyet finanszírozási problémák is sújtanak. Az egy orvosra jutó gyereklétszám Észak-Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor a leghátrányosabb területeken vannak legnagyobb arányban vegyes praxisú háziorvosok, s a halmozottan hátrányos kistérségek ötven százalékában pedig tartósan betöltetlenek a védőnői státuszok.
Éppen ezért a Társadalmi Megújulás Operatív Program részeként az Európai Unió által támogatott „Koragyermekkori (0-7 év) program" keretében olyan komplex szűrőprogramot dolgoznak ki, amely – a szülői tapasztalatokra építve – mintegy hatszázezer gyermek komplex szűrését teszi lehetővé.
A 2,5 milliárd forintból két és fél év alatt (2012 októbere és 2015 márciusa között) megvalósuló projektről, valamint a szűrések fontosságáról Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár és prof. dr. Fogarasi András, a program szakmai vezetője – aki egyben gyermekideggyógyász és gyógypedagógus – beszélt egy mai sajtótájékoztatón.
Mint elhangzott, a koragyermekkori alapellátás fejlesztése kiemelt egészségügyi projekt az elkövetkező két évben. Legfontosabb feladat, hogy a gyermekek fejlődését akadályozó rizikótényezőket azonosítsák, ezért úgynevezett rizikó kérdőívet készítenek, amelyhez egy másik, a szülői megfigyelésen alapuló kérdőívet kapcsolnak. A két kérdőív együttesen képezi alapját egy új, hazai fejlesztésű szűrőeljárásnak.
Fogarasi professzor (aki egyébként hat gyermek édesapja) elmondta, a szülői megfigyelésen alapuló kérdőív Magyarországon, de világviszonylatban is egyedülálló, ugyanis arra nincs példa, hogy az összes csecsemő, kisgyermek fejlődését követni próbálták volna bárhol is. A kérdőív segítségével a szülők tapasztalatai is bekerülnek a rendszerbe, annak érdekében, hogy időben felfedezhetőek legyenek azok a problémák, amelyeket korai kezeléssel minél eredményesebb lehet korrigálni.
Jelenleg ugyanis nem elég hatékony a fejlődési problémák korai életkorban történő felismerése, emiatt az érintett gyermekek túl későn kerülnek szakemberhez, pedig az első három évben – azon belül is a csecsemőkorban – megkezdett fejlesztés sokkal hatékonyabb, mint bármilyen későbbi időszakban, mutatott rá a projektvezető professzor. Mint hozzátette: a kérdőív 0 és 7 éves kor között vizsgálja a gyermekek fejlődését, méghozzá 15 életszakaszban – ezekből a legtöbb a korai időszakra esik.
A komplex szűrőrendszertől azt várják, hogy időben és megbízhatóan jelezze majd a veszélyeztetett kisgyermekek körét. A kiszűrt gyermekek további ellátására jelenleg nem létezik egységesen követendő irányelv, ezért a koragyermekkori program során javaslat készül az úgynevezett „gyerekút" kialakítására. Ennek kidolgozása segítheti a korai beavatkozásra szoruló gyermek és családja mielőbbi ellátását, továbbá a szakember és a szülő számára is egyértelmű utakat, leírásokat ad az intézményrendszerben való eligazodáshoz.
A programban többek között egységes informatikai infrastruktúra épül majd ki, amely javítja a védőnők és a gyermekorvosok közötti kommunikációt, informatikai eszközökhöz, tabletekhez juttatják a védőnőket.
Mivel a tapasztalatok szerint a szülők koragyermekkori fejlődéssel, illetve gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretei hiányosak, a projekt szülői tájékoztató anyagokkal és hírlevelekkel szeretné erősíteni a megfelelő szülői kompetencia és felelősségérzet kialakulását.
A projektet irányító konzorcium vezetője a GYEMSZI, partnere pedig az ÁNTSZ.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!