Mennyi az annyi, avagy más a valóság és más az, amit a patikusok érzékelnek.
Sok esetben ez szűrhető le abból a keddi kerekasztal beszélgetésből, amelyen a gyógyszerészeket képviselő szakmai szervezetek prominensei a GKI-Egészségkutató Intézet (EKI) meghívására vettek részt. Az intézet felmérése szerint például a patikák 70-80 százalékánál csökkent az árrés-tömeg, sőt minden negyedik megkérdezett gyógyszerész jelentős visszaesést érzékelt. Ehhez képest a hivatalos adatok szerint bár az utóbbi három évben – 2010-2012 – valóban 5,1 milliárd forinttal csökkent a támogatott gyógyszerek árrés-tömege, a különféle kompenzációk összege viszont az ideiekkel együtt meghaladta a 8,5 milliárdot.
A kerekasztal beszélgetés apropóját az EKI áprilisban végzett kutatása adta, amelyben arra kerestek választ, hogy az elmúlt évek patikákat érintő intézkedései hogyan hatottak a gyógyszertárak gazdálkodására. Az összes, körülbelül 2300 patika 10 százaléka válaszolt a kérdésekre.
A megkérdezettek véleménye szerint az árrés-tömegük alakulására különösen a vaklicit, a generikus program, és a korábbi évek patikaliberalizációja volt negatív hatással. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a kerekasztal beszélgetésen azt emelte ki, hogy patika alapítási láz, a liberalizáció hihetetlen károkat okozott. Ezzel Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke is teljesen egyetértett, és hozzátette, hogy ezek a veszteségek kiheverhetetlenek. Sőt, az MGYK 5,1 milliárdos kimutatott árrés-tömeg veszteségével szemben 20 milliárdos kárról beszélt.
A 400 patikát képviselő Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének alelnöke ezzel szemben 9-10 milliárd forintos csökkenésről beszélt. Zlinszky János ráadásul a patikaliberalizáció pozitív hatásait is megemlítette: a hosszabb nyitva tartást, több szolgáltatást, és az árversenyt.
Az alelnök arra is rámutatott, hogy valójában az OEP járt jól azzal, hogy a gyógyszerek tb támogatásból és a betegek által fizetett térítési díjból álló fogyasztói ára 2011-2012. között 13 százalékkal csökkent. A betegek ugyanis ebből az árcsökkenésből csak 4-5 százalékot érzékeltek, míg az OEP-nek 12 százalékkal kellett kevesebbet fizetnie.
A patikákra vonatkozó új létszámrendelet a felmérés szerint nem fogja alapjaiban megrengetni a gyógyszertárak működését. A gyógyszerészek kötelező, 2014-től 25 százalékos tulajdoni részesedése viszont komoly fejfájásokat okoz a patikákban. A kutatás szerint ugyanis a megkérdezett gyógyszerészek kétharmada nem tud akkora hitelt felvenni, nincs akkora saját tőkéje, hogy megvehesse az előírt tulajdoni részt. Igaz, erre nem is lesz túl sok gyógyszertárnál szükség, ugyanis az intézkedés csupán minden 10. patikát érint.
Hankón Zoltán adatai szerint ezzel szemben 487 gyógyszertárnál lesz szükség a tulajdonosi szerkezet átalakítására 2014-ig, tehát ennyi patikánál kell a gyógyszerészeknek megvásárolnia a 25 százalékos részt. Az ehhez felvehető kedvezményes hiteleknél azt emelte ki, hogy túlságosan kiszámíthatatlan a gazdasági, szabályozási környezet, tehát megérti a patikusok bizonytalanságát, ezért politikai garanciákra lenne szükség.
Zlinszky János arra mutatott rá, hogy sok patikában a gyógyszerészek nem akarnak tulajdonosok lenni, a szabályok miatt most mégis erre kényszerülnek. Ráadásul szerinte is egy olyan gazdasági környezetben kényszerülnek erre, az ehhez szükséges hitelfelvételre, amelyben nem garantált a megtérülés.
Abban mindhárom szervezet képviselője egyetértett, hogy a támogatott készítmények árrés-tömegének csökkenése miatt a patikákban forgalmazható többi, nem támogatott szer és szolgáltatás bővítésére lenne szükség. Mikola Bálint például felvetette, hogy az egészségmegőrzést szolgálva miért ne lehetne például szobabiciklit is árulni?! Ehhez azonban módosítani kellene a gyógyszertárakra vonatkozó profilrendeletet, amely 5 éve érintetlen.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!