• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Több mint fél évszázada működik a VRONY

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

Miniszteri rendelettel pontosították a veleszületett fejlődési rendellenességek nyilvántartását.

Miniszteri rendelettel pontosították márciusban (21/2014. miniszteri rendelet – Magyar Közlöny 2014. 41. szám) a 2014 elején életbe lépett, a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásáról (VRONY) szóló törvény módosítását.

A VRONY-ról érdemes tudni, hogyha más néven is, de már 1962 óta működik, s az első olyan hazai betegségregiszter, amely világviszonylatban is példátlan kezdeményezés: a Heim Pál Gyermekkórház akkori sebész főorvosa, Berndorfer Alfréd és igazgatója, Sárkány Jenő hozta létre az országos, kötelező jelentési rendszert, 1962-ben a Contergan-katasztrófát követően. 1970-től az adatok gyűjtése és elemzése az Országos Közegészségügyi Intézet munkacsoportja által létrehozott Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) néven folytatta, a regiszter jelenleg is az OEFI vezetése alatt működik.

A VRONY fő feladata a veleszületett fejlődési rendellenességek, az úgynevezett congenitalis abnormitások (CA-k) gyakorisági alapértékeinek regisztrálása, emellett három fő feladata van:

1) A CA-k idő- és/vagy térbeli esethalmozódásának, valamint folyamatos gyakoriságváltozásainak felismerése és elemzése. A változások okainak felismerése a megelőzés érdekében.
2) A különböző CA-kkal sújtott esetek orvosi és szociális ellátásának tervezéséhez nyújtott segítség.
3) A CA-k népegészségügyi jelentőségének becslése, a hazai és nemzetközi kutatásokban való részvétel alapján.

Az idén január elsején életbe lépő törvénymódosítás – amely az 1997. évi XLVII. törvény vonatkozó rendelkezését a 2013. évi CCXLIV. törvény 10. §-t módosította – a rendellenességet bejelentő orvosok körének pontosításával, a rendellenesség bejelentési kötelezettség felső korhatárának eltörlésével, valamint a bejelentendő adatok körének a nemzetközi szakmai szervezetek elvárásainak megfelelő bővítésével lehetővé teszi a veleszületett rendellenességek és egyes ritka betegségek valós gyakoriságának meghatározását, a tényleges esethalmozódások felismerését. Továbbá segíti a rendellenességek nemzetközi összehasonlításban való teljes körű epidemiológiai elemzését és a primer prevenció hatékonyságának javítását – tájékoztatta lapunkat az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága.

A veleszületett rendellenességek bejelentését és nyilvántartásuk működési rendjéről szóló márciusi miniszteri rendelet hiánypótló abban az értelemben, hogy meghatározza a VRONY-t működtető szerv feladatait, a veleszületett rendellenességet észlelő orvos bejelentési kötelezettségéhez kapcsolódó követelményeket, az elektronikus adatbeviteli felületen (e-VRONY), vagy amennyiben ez nem elérhető, akkor a VRONY-t működtető szerv honlapján elérhető Bejelentőlap tartalmi követelményeit.