A humán tárcánál igazságos és egyenlő elosztás esetén 90 milliárd forinttal számolnak.
Jóval kevesebb forrás jut az egészségügyre a következő uniós költségvetési ciklusban, amely 2014-ben indul és 2020-ig tart. Az EMMI becslése szerint 90 milliárd forinttal számolhat az ágazat a mostani, 486 milliárd forint helyett. A kilencvenmilliárd forint is csak akkor jön össze, ha az EMMI-nek jutó összeget egyenlő mértékben osztják el az ágazatok között – derül ki egy EMMI által készített jelentésből. A „nemzeti borítékba" várhatóan összesen 20,5 milliárd euró kerülhet, amelynek tíz százalékával gazdálkodhat a humán ágazat az EFOP (Emberi Erőforrás Operatív Program) keretében.
Az uniós programban az egészségügyi fejlesztések „A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem" tematikus célkitűzésen belül jelennek meg. Az Európai Bizottság javaslata az alábbiak szerint határozza meg a fejlesztési célokat: Az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése, és a marginalizált közösségek, beleértve a romák egészségügyi szükségleteinek kielégítése. Közegészségügyi intézkedések megtétele a megelőzési kockázati tényezők, mint a születés előtti halálozás és a korlátozott képességek csökkentésére.
Az egészségügyért felelős államtitkárság szakterületi elképzelései a népegészségügyre fókuszálnának: alkalmassá tennék a népegészségügyi intézményrendszert a legfontosabb népegészségügyi kihívások kezelésére. A megkülönböztetés veszélyének kitett, elsősorban fogyatékossággal, krónikus betegségekkel élők esetében célzott intézkedésekkel növelnék a munkaerő-piaci részvételüket, illetve csökkentenék az egészségi állapotuk terén tapasztalható különbségeket. Fokozottabb hozzáférést kívánnak biztosítani a tartós ápolási-gondozási szolgáltatásokhoz.
Mint a jelentésből kiderül, alapvetően meg fog változni az uniós támogatások tervezése és felhasználása következő időszakban. Az uniós jogszabályok ugyanis rögzíteni fogják a 11 fő felhasználási célt, a forrásarányt, a mérhető célokon keresztül az eredménykötelmeket, és előzetesen teljesítendő feltételeket szabnak a kifizetések elindításához. Ez azt jelenti, hogy sokkal kötöttebb keretek között lehet majd tervezni, konkrétabb programokat, pénzügyi ütemezést és indikátorokat követel meg az EU. Nagyobb hangsúlyt kap a fejlesztési elképzeléseket megalapozó stratégia háttér megléte, a hatáselemzések készítése.
Az uniós források felhasználásában legfőbb prioritásként a gazdaság fejlesztését tűzte ki célul kormányzat, mint az a 2012 decemberében kiadott 1600. számú Kormányhatározatban szerepel: a tagállami „boríték" mintegy hatvan százalékát kívánják ilyen célra allokálni, a humán ágazatok – mint fentebb írtuk – az elérhető források tíz százaléka felett rendelkezhetnek majd.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!