Törzskarton: az indikátoros ösztönzésnél több kell

Szakmai vita indul hamarosan a kamarákkal egyeztetve (orvosi, szakdolgozói), hogy mit tartalmazzon a megújítandó háziorvosi törzskarton. Az egyeztetéseket januárig kívánja lezárni a szakállamtitkárság, a bevezetésre vonatkozóan azonban egyelőre nincs határidő. Semmiképpen nem szeretnék túlterhelni ezzel az orvosokat, nővéreket, s hogy a munka a betegellátást gátolja esetleg – hangzott el egy mai sajtótájékoztatón, ahol Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár, Vájer Péter, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) alapellátási igazgatóságának igazgatója és Papp Magor szakmai vezető a svájci modellprogram keretében végzett háziorvosi felmérésről beszélt.

Ónodi-Szűcs szerint fontos, hogy mind a betegek, mind a felmérést végzők megértsék, miért fontos a törzskarton megújítása; miért fontos az egészségpolitikusok számára, hogy lássák, hol van gond, hol kell beavatkozni úgy, hogy a rendelkezésre álló forrásokat is minél hatékonyabban tudják felhasználni.

A betegeket Papp Magor igyekezett megnyugtatni: az egészségügyi állapotuk áll a fókuszban, ezért lesz például vércukor-, vérzsír-, vérnyomás-, testsúlymérés. Ezek nem új vizsgálatok, eddig is volt ilyen, mint ahogy Papp Magor szerint az is a kartonon szerepelt, kinek mi a foglalkozása, foglalkozás típusa. Ezúttal az anyagi helyzetre, iskolai végzettségre is rákérdeznek, mert a svájci projektből is kiderült, hogy az iskolázottság jelentősen befolyásolja a betegek együttműködési hajlandóságát például prevenciós tevékenységekben. Nem titok, hogy a beteg meg is tagadhatja a számára érzékenynek ítélt adatai (de akár az összes) megadását.

Míg a betegek dönthetnek az igen vagy akár a nem mellett is, addig a törzskarton megújítása nem lesz szabadon választható lehetőség a háziorvosok számára, ugyanis kötelező erővel fog bírni, derült ki az államtitkár szavaiból. Ónodi-Szűcs Zoltán lapunk kérdésére azt is elmondta, hogy a jelenlegi indikátorrendszer ösztönző ereje nem elegendő a feladathoz, úgy fogalmazott: „szeretnék ezt még kiterjeszteni, az arányt eltolni". Hozzátette azt is, hogy szakmai vita során erről is szó lesz, nem csak a tartalmi elemekről.

A törzskarton megújításhoz szükséges felmérésben és prevenciós tevékenységben a megkérdezett háziorvosok negyven százaléka plusz juttatás nélkül is részt venne, nyolcvan százalékuk pedig további juttatásért végezné el a feladatot, ismertette Vajer Péter a már korábban is napvilágot látott eredményeket. Ezt mindannyian pozitívan értékelték, hiszen azt jelenti, hogy az orvosok meghatározó többsége nyitott a feladatra. S ugyanígy, bár nem egészen ekkora mértékben, de legalább kétharmaduk hajlandóságot mutat arra, hogy megfelelő finanszírozási és jogi feltételek esetén más praxisokkal együttműködjön.

Az idén január és május között végzett felmérésből meglepetésükre például az derült ki, hogy az orvosok szerint leginkább gyógytornász és dietetikus alkalmazása lenne hasznos a praxisok számára, csak ezután következett az adminisztrátor megjelölése, pedig a felmérés előtt a plusz praxisnővért tippelték volna a szakemberek.

A háziorvosok kétharmadának van egy vagy két további szakvizsgája, a legtöbbjüknek belgyógyászatból és foglalkozás-egészségügyből, de vannak sebészeti, pulmonológiai, aneszteziológiai szakvizsgával rendelkezők is szép számmal, ismertette a felmérés eredményeit Vájer Péter, jelezve, hogy a tervezett kompetenciabővítéshez ezek fontos adatok.

Erősnek minősítette a NEFI alapellátási igazgatója a felmérést, ugyanis az összes háziorvos közül 4729 orvos, vagyis 82,3 százalékuk válaszolt a személyes megkeresések során feltett 38 tételből álló kérdőívre. A kérdezősködést tovább folytatják, mert például azt is szeretnék majd megtudni, hogy mennyire aktív az eszközhasználat a háziorvosok körében. Az bizonyos, hogy a várakozásokkal szemben viszonylag magas számban vannak a minimumfeltétel által előírt orvosi eszközökön túl is eszközeik, s ez utóbbiakat biztosan használják is.