Nincs egészségtudatosabb lény az anyáknál

Az elmúlt időszakban az egészségértés, az „egészségügyi írni és olvasni tudás" és a hozzá kapcsolódó készségek nemzetközi szinten is az érdeklődés előterébe kerültek. Egyre szélesebb körben ismert, hogy komoly problémát jelent a betegség prevenció hiánya vagy alacsony foka, a saját egészségükért aktívan tenni akaró és tenni képes emberek kis aránya, valamint a terápiát nem, vagy nem teljesen követő betegek lassú gyógyulása vagy akár állapot-romlása. Az egyén szintjén ez rövidebb életet, rosszabb életminőséget jelent, a társadalom szintjén pedig többletterheket az egészségügyben.

A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete támogatásával 1008 fős reprezentatív mintán vizsgálta, hogy a magyar lakosság képességei mennyire felelnek meg az egészséggel kapcsolatos komplex igényeknek a modern társadalomban.

A kutatás az élet három, egészséggel kapcsolatos területén (egészségügy, prevenció, egészségfejlesztés) mért négy információfeldolgozási szintet (elérés, megértés, értékelés, alkalmazás), illetve az ezekhez kapcsolódó készségeket, képességeket vizsgálta. Magyarországon az összes index esetében rendkívül alacsony arányban értek el a megkérdezettek kiváló szintet, míg a nem megfelelő pontszámot elérők aránya az az egyik legmagasabb a nemzetközi összehasonlításban!

A magyar eredmények kiválóan illeszkednek a nemzetközi adatsorokhoz és hasonló problémákat tártak fel, mint amelyekkel sok más európai uniós országban is küzdenek: jól láthatóan kettészakad a társadalom egy elfogadhatóan, vagy akár kiválóan eligazodó, aktívan tájékozódó rétegre és az egészségértés szempontjából komoly kihívásokkal küszködő lemaradókra.

Az adatok elsődleges elemzéséből kiderült, hogy a nők egészségtudatossági szintje magasabb a férfiakénál – hasonlóan a vizsgálatba bevont legtöbb országhoz. Mivel mind a gyerekgondozásban, mind az egészséggel, betegséggel kapcsolatos teendőkben a háztartásban jelentkező terhek ma is nagyobb részt hárulnak a nőkre, kiemelten fontos a jövő generáció szempontjából a kisgyermekes anyák egészségértési szintje.

A kutatás külön csoportként kezelte a kisgyermekes anyákat, akiknek 15 évnél fiatalabb gyermekük van. Az elemzésben két másik csoport eredményeivel vetette össze ennek a csoportnak az eredményeit: olyan nőkkel, akiknek nincs 15 évesnél fiatalabb gyermekük, valamint a férfiakkal.

A kisgyermekes anyák átlagos Összesített Egészségértési Indexe szignifikánsan magasabb, mint a többi nő és a férfiak értéke.

A kisgyermekes anyák saját bevallásuk szerint könnyebben találják meg, ítélik meg és értik meg a védőoltásokkal, szűrővizsgálatokkal kapcsolatos információkat. Körükben közel minden harmadik válaszadó könnyűnek találta ezeket a feladatokat, míg a másik két csoportban csak minden negyedik, minden ötödik ember vélekedett így.

Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kisgyermekes anyák 9%-17%-ának nehézséget jelent megérteni, miért van szükség szűrővizsgálatokra vagy védőoltásokra.

A médiából szerzett információk megbízhatóságának megítélése is könnyebb a kisgyermekes édesanyáknak. 2/3-uk kifejezetten vagy inkább könnyűnek érzi ezt, míg a másik két csoportban ez csupán a válaszadók felére igaz.

Itt is fontos megjegyezni, hogy bár a kisgyermekes anyák szignifikánsan nagyobb arányban találták könnyűnek a médiából szerzett egészségügyi információk megítélését, mint a férfiak vagy a többi nő, ugyanez a feladat az, amit a legnagyobb arányban találtak inkább vagy nagyon nehéznek is – 1/3-uk csak korlátozottan érezte magát képesnek erre. Az ebbe a csoportba tartozók – és gyermekeik - egészséggel kapcsolatos cselekedetei, döntései nagyban kiszolgáltatottak a másoktól kapott információknak. Rengeteget jelenthet esetükben a védőnők, gyerekorvosok, házorvosok és gyógyszerészek segítsége az egészséggel kapcsolatos információk értelmezésében.

Az élelmiszerek csomagolásán található információk megértése is könnyebb ennek a csoportnak. Minden negyedik ebbe a csoportba tartozó nő nagyon könnyűnek tartja ezeknek az információknak a megértését. Ezzel szemben a másik két vizsgált csoportban 15-16% százalék állította ugyanezt.

Az eredmények azt mutatják, hogy azoknak az édesanyáknak, akiknek 15 évnél fiatalabb gyermekük van, egészségértési szintje magasabb az átlagosnál, eléri a nyugat-európai lakosok átlagos értékét, könnyebben tudnak megszerezni, megérteni, feldolgozni és alkalmazni a saját és családjuk számára fontos, az egészségükkel kapcsolatos információkat. Ennek egyik oka valószínűleg az, hogy a rájuk háruló terhek miatt jóval nagyobb a napi gyakorlatuk az egészséggel kapcsolatos információk megszerzésében, megítélésében és megértésében, valamint az információk alapján a saját és családjuk érdekében döntések meghozatalában, cselekvésben. Mivel eleve magasabb egészségértési szintről indulnak, és mivel családjukra, gyermekeikre nagy biztonsággal kiterjedne minden rájuk vonatkozó pozitív program, a felmérés eredményei alapján elmondható, hogy érdemes lenne kifejezetten az édesanyák egészségértését támogató programok kidolgozása. Ez vonatkozhat akár a tudásszint növelésére, akár döntéshozási segítségre, akár arra, hogy hogyan tudnák hatékonyabban egészségre nevelni gyermekeiket, bevonni a férfi családtagjaikat, hogy megoszthassák velük ezeket a terheket.