• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

TREUGA DEI

Szent István nap krónikája dr. Szepesi András jegyzetében.

Szent István ünnepén miért is jut eszembe ez a mára szinte elfelejtett kifejezés? Pedig a középkorban, I. István király idején még élő, mindennapi fogalom volt. Isten békéje. Isteni fegyvernyugvás. Amikor a harcoló felek leengedték a kardot, hátraléptek, mert valami más dolguk volt. Szent ünnep, az életet jelentő aratás, spirituális vezető elveszítése vagy valami egyéb.

Harc közben

Most sajnos két okunk is van, hogy erre gondoljunk. Az egyik a COVID-járvány, ami nálunk éppen „majdnem” szünetel, de a lassan napi 100 közelébe kúszó fertőzött esetszám azért már kezdi félreverni a vészharangot. Nem akarom ezt most túldimenzionálni (egyes szakértők már teszik), de láthatóan az ország vezetői és népének nagy része még „nem gondol a gonddal”. Ahogy azt Szarvas József friss Kossuth-díjas színművész a Sándor Palota ünnepségén szokatlan keménységgel és áthallásokkal az „arcunkba idézte”, nagy átéléssel adva elő Vörösmarty Mihály versét, A vén cigányt.

A másik ok, hogy tőlünk távol, Afganisztánban történik valami, ahol napok alatt omlott össze egy, a demokratikus „nyugat”, főleg az USA által kreált „korrupt, de legalább liberális” rezsim, és adja át a helyét egy iszlám közösségnek, amelyik visszahozza a középkori „saria” törvényeket, szinte beláthatatlan következményekkel. Mindez éppen három héttel előzi meg a 2001. szeptember 11. 20. éves évfordulóját. Egy ilyen helyzetre mondta egyszer egy szellemes barátom: „Nem értem. Magyarázni tudom, de nem értem!”

Szent István napja

Az idei augusztus 20. időjárása kivételesen kedves volt Magyarországhoz. Hetek óta nem láttunk ilyet, se eső, se elviselhetetlen forróság, kellemes, csendes, későnyári időjárás. Szent István nap mindig hatalmas rendezvénysorozatot hoz, most sem volt másképp. Nagy része a szabadban és változó helyszíneken. Nemcsak Budapesten, hanem az ország és a Kárpát-medence számos pontján. Hiszen a Trianon utáni Magyarország etnikai, nemzetiségi értelemben körkörösen saját magával határos. Ha lehet ilyet mondani, a határon túl élő magyarok még inkább vágynak ilyen ünnepekre, hiszen az identitásuk, a családi, szakmai, spirituális kötődéseik felénk mutatnak.

Szent István napja: sok értelmű, sok üzenetű ünnep. Államalapítás, megkapaszkodás, védekezés a külvilág ellenséges erőivel szemben. Kapcsolódás nyugathoz, a kereszténység felvétele, Géza fia Vajk, a keresztségben István számára feleség és kísérők a bajor királyi házból (boldog emlékezetű bajor Gizellának a férje, a fia, a testvére és a sógornője is a katolikus egyház szentje lett), ez mind a politika, a történelem, az emberi és spirituális történetek keveréke.

Áder János ma jelentős retorikai teljesítményt nyújtott. Ahol ünnepi beszédre volt szükség, ott ő beszélt. Reggel a tisztavatáson, délelőtt a Magyar Szent István rend kitüntetéseinek átadásán, kora délután a Kossuth- és Széchenyi-díjátadón. Az Eötvös-Bolyai történet és a Selye János idézet jó választás volt, akit érdekel, nézze meg a tudósításokat.

A magyar lobogó felvonása, a tisztavatás és eskütétel egy felemelő, elgondolkodtató, érdekes rendezvény, feszes protokollal, hatalmas szervezettséggel. A COVID-járvány meglepő közelségbe hozta a lakosságot és a honvédeket, emberi arcuk lett a feszes egyenruha mellett. Ez az ő napjuk is volt, de már más szemmel néztünk rájuk.

A légiparádé látványos volt, a gyermekek, a serdülő fiúk és a technikaőrült felnőttek nagy megelégedésére szolgált. A rengeteg világ, Európa- és egyéb bajnokságot megnyert, tizezer ugrást vagy többet végrehajtó ejtőernyőseinket én is ámulva figyeltem, szinte semmit nem tudtam erről a sportról.

Szorosan ezek után folytatódtak az ünnepségek.

Tudomány és kultúra

Jó volt látni a két egykori akadémia elnököt, ahogy laudálják őket, Lovász Lászlót, a világhírű matematikust, aki egyáltalán nem volt a kormány kedvence, és Vizi E. Szilvesztert, az orvosegyetem emeritus professzorát, aki nem csak nagy tudásával, de közvetlenségével, kollegialitásával is hódított. Még soha nem hallottam, hogy valaki Szilveszternek szólította volna. Pedig a hivatalos keresztnevével semmi baj, hiszen a Szent Koronát, vagy annak a „latin” részét II. Szilveszter pápa küldte Istvánnak.

Közben számos esemény zajlott, az új kenyér ünnepén miniszterelnök úr is megszegett egy méretes veknit. Volt egy érdekes, vagy modern, vagy vicces felvonulás az Andrássy úton, meglepő szobrokkal. Kedvencem a Szent Korona makett belsejében zenélő „népi zenekar” volt. Az ilyen populáris „mutatványok” nem mindig valók a képzett és kifinomult ízlésű esztétáknak és művészettörténészeknek, de hát ők egészségük megőrzése érdekében jobb, ha kerülik az ilyeneket. Szórakoztató kommentárjaik máris bőséggel olvashatók a közösségi médiumokban.

A Magyar ízek utcája, a Mesterségek utcája hatalmas tömegeket vonzott, de a késő délután a Szent Jobb körmeneté, és a hozzá tartozó szentmiséé volt. Az ereklye, a hozzá kapcsolódó ceremónia, vallástól és hittől függetlenül megérint minden magyart. A Szent Koronával együtt valami olyan erős jelkép, üzenet a múltunkból, amelyik hitelesíti a kapcsolódó kevés írásos dokumentumot, és a valamivel több legendát, szájhagyományt.

Mindig meglepődöm, hogy a magyar nép mennyi karaktere, népviselete, társasági és történelmi lovagrendi jelképei, jótékonysági szervezetei jelennek meg a Szent István Bazilika előtt és kapcsolódnak be a körmenetbe.

Már a jegenyefák tetejét aranyozta be a lenyugvó nap, amikor a tömeg elkezdett gyülekezni a Duna partján. Kelt fel a Hold is, és még nem tudta, hogy meglepően szép szerepe lesz a következő fél óra hatalmas szín- és fénykavalkádjában.

Tűzijáték nyugalomban

A „hagyományos tűzijáték” most egyáltalán nem volt hagyományos. Ahogy beharangozták, rendkívüli, impozáns, sok pontján meglepő és lenyűgöző volt. A Parlament változó fényfestése, a debütáló drónok, az elképesztően változatos rakéták és egyéb tüzes csodák egyaránt kápráztatták a helyszínen és a képernyők előtt álmélkodó embereket.

És a legfontosabb hír, az egész napi hatalmas rendezvény baj, baleset és nagyobb konfliktus nélkül lezajlott. Mivel „százezres” tömeg mozgott egész nap, ez nem kevés. A fővárosi kb. 20 nagy rendezvény mellett az országban további 400 rendezvény zajlott, az éjféli hírek szerint baj nélkül.

Kedves Olvasóim! Nem volt könnyű, de elfojtottam magamban az idősebb orvos aggódását, vagy az annak kibeszélését. Ha így hozta a sors, ne keserítsük ennek a szép napnak a krónikáját szorongást keltő jóslatokkal.

Ha a szombatra halasztott kormányinfó a beharangozása szerint valóban jelentős bejelentéseket hoz, akkor vasárnapra is írok jegyzetet. A hátralévő két ünnepi napra jó pihenést és örömeket hozó kikapcsolódást kívánok.

Isten áldja Magyarországot és a magyarokat Szent István ünnepén! 

Címlapkép: MTI/Lakatos Péter

Legolvasottabb cikkeink