Ügyelet, felmondás: mik a jogi következmények?

Van, aki úgy véli, zöldségeket beszél, aki szerint ügyeleti kötelezettsége van a háziorvosoknak, mások azt fejtegetik, hogy a háziorvos nem sürgősségi ellátó, ezért ő nem vonható be a sürgős orvosi tevékenységbe, írja a MedicalOnline. A jogi vitát az elmúlt napokban egyelőre szakszervezeti vezetők és jogászi végzettséggel nem rendelkező egészségügyi szakértők vívták, azonban a minap a Magyar Orvosi Kamara is közzétette jogi szakértőjének véleményét, amelyben a Győr-Moson Sopron Vármegyei tisztifőorvos levelére reflektált.  

A praxistörvény és a háziorvosi feladatellátásról szóló kormányrendelet szerint az orvosnak az önkormányzattal kötött szerződés szerint kell ügyelnie, az ügyeletről szóló rendelet új passzusai szerint pedig generálisan kötelező ellátni ezt a feladatot – hívja fel a figyelmet a MedicalOnline szakértője.

– A klasszikus, hierarchikus jogértelmezés szerint mindebből az következne, hogy akit eddig az önkormányzati szerződés ügyeletre kötelezett – függetlenül attól, hogy már nem a helyhatóságoknak kell gondoskodniuk az alapellátási ügyeletről –, annak szerződéskötési kötelezettsége van az OMSZ-szel, aki pedig nem rendelkezett ilyennel, annak nincs.  Ugyanakkor a finanszírozásról szóló rendelet szerint a praxisfinanszírozás feltétele az ügyeleti ellátásban való részvétel (bizonyos kivételekkel).

Amennyiben egy háziorvos nem írja alá az ügyeleti szerződést, attól még a helyileg illetékes kormányhivatal népegészségügyi főosztálya kötelezheti a feladat ellátására, akár közigazgatási bírság terhe mellett, különösen, ha az érvényben lévő működési engedélye tartalmazza az ügyeleti kötelezettségét. Az új ügyeleti ellátásról szóló rendelet megfogalmazása – amennyiben a hatóság kizárólag ezt veszi figyelembe – lehetőséget ad birság kiszabására akkor is, ha a feladatellátási szerződésben nincs az ügyeletre vonatkozó kitétel.

Mivel a hatályos szabályozás szerint már nem az önkormányzatok feladata az ügyelet megszervezése, ezért a lap szakértője szerint az ügyeleti szerződés aláírásának megtagadását nem kell bejelentenie az orvosnak a helyi hivatal felé. Ugyanakkor hozzátette, hogy az ügyleti munka miatt módosítani kell a feladatellátási szerződést, amennyiben változik a rendelési idő. Bár ez nem kötelező, mert lehet átfedés is az ügyeleti idővel, ám ebben az esetben azt az orvost, aki akkor rendel, nem lehet beosztani ügyeletre. Ha rés marad a két műszak között, az önkormányzatnak kell gondoskodnia annak lefedéséről, akár külön megállapodás és díjfizetés mellett.

Bár az orvos hivatkozhat arra, hogy azért nem látja el ügyeleti feladatait, mert nincs érvényes szerződése az OMSZ-szel (mert nem írta alá), a Nemzeti Népegészségügyi Központ bírságolási joga mellett a Nemzeti Egészségbiztosítása Alapkezelő (NEAK) is felmondhatja a praxisra vonatkozó finanszírozási szerződést.

A „letétbe helyezés” ugyanakkor ex lex fogalom, ráadásul a MOK által alkalmazott szakmapolitikai nyomásgyakorlás a jogszabály terrénumán kívül van – jegyzi meg lapunknak a szakértő, aki szerint ügyvédnél vagy a kamaránál egy úgynevezett függő hatályú jognyilatkozatot lehet tenni, amely bizonyos feltétel bekövetkezésétől vagy adott időpontig be nem következésétől – jelesül a kormánnyal szemben megfogalmazott követelések – hatályosul.

A jogász szerint az érintett jogszabályok kodifikációja meglehetősen rosszul sikerült a döntéshozó részéről, szabályozás nem koherens, ezáltal rendkívül nehezen értelmezhető.

További részletek a MedicalOnline cikkében.