A kormányzati ígéretnek megfelelően 2020 januárjától a költségvetés mozgásterének erejéig kéri a bértábla megvalósítását.
A MOK nem bértárgyalást kezdeményez, hanem a finanszírozási rendszer és a finanszírozási kondíciók olyan kialakításáról szóló tárgyalást, amely biztosítja az ellátórendszernek a betegbiztonságot garantáló működését és az általunk javasolt bértábla szektorsemleges kifizethetőségét - áll abban az anyagban, amelyben a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosok javadalmazására tesznek bértábla-javaslatot, s amely hétfőn, késő este került fel a MOK honlapjára. ("A mai napon e javaslat mellett megismertük a MSZ EDDSZ (a tárgyalások során már elfogadott - a szerk) javaslatát, mely a miénkhez hasonlatos számokat eredményez. (...) A következő időszakban ezek összehangolása segítheti a megegyezést) - írták később a MOK facebook oldalán, az ismertető bejegyzés bevezetőjeként.
A bértábla legfontosabb számainak egyszerűsített kivonata
Előmenetel
1 és 3 éves GDP növekedéssel és inflációval korrigált, éves béremelés utáni bruttó havi jövedelem
Rezidens 1 (belépő szint) - 687 837 Ft
Rezidens 2 éve - 768 775 Ft
Rezidens 3 éve - 802 944 Ft
Rezidens 4 éve - 838 632 Ft
Rezidens 5 éve - 875 906 Ft
Szakorvos 1 éve - 1 154 920 Ft
Szakorvos 4 éve - 1 287 832 Ft
Szakorvos 7 éve - 1 341 957 Ft
Szakorvos 10 éve - 1 398 358 Ft
Szakorvos 13 éve - 1 457 129 Ft
Szakorvos 16 éve - 1 518 370 Ft
Szakorvos 19 éve - 1 582 184 Ft
Szakorvos 22 éve - 1 648 681 Ft
Szakorvos 25 éve - 1 717 973 Ft
Szakorvos 28 éve - 1 790 177 Ft
Szakorvos 31 éve - 1 865 415 Ft
Szakorvos 34 éve - 1 943 816 Ft
Szakorvos 37 éve - 2 025 512 Ft
A Magyar Orvosi Kamara a kormányzati ígéretnek megfelelően 2020 januárjától a költségvetés mozgásterének erejéig kéri a bértábla megvalósítását. A fennmaradó részt 2021-től egy lépésben, a hálapénz tiltásával egyidőben szükséges megvalósítani. Az ütemezésben tehát elismerjük a tárgyévi gazdasági - költségvetési korlátokat, ugyanakkor a megállapodás nem halogatható - írták.
A javasolt bértábla mögötti elvek
A javaslat figyelembe veszi Magyarország nemzetgazdasági teljesítőképességének határait, ugyanakkor számol az Európai Uniós környezet realitásával is.
• A környező EU tagállamokban az orvosi bérek a magyarországit lehagyták, beleértve ebbe a posztszocialista országokat, pl. Szlovákiát, mely 2012-ben döntött jelentős béremelési programról, illetve Romániát, mely rosszabb gazdasági teljesítményű országként 2 éve már elindította a bérreformot. Elmondható, hogy az osztrák orvosi bér – mely Nyugat Európában nem magas – használható kiindulási pontnak. Közös történelmi hagyományaink és a földrajzi közelség miatt a Magyar Nemzeti Bank felzárkóztatási programja Ausztriát jelöli meg referenciának, így tettünk mi is. Az osztrák szakorvosi alapbér jelenleg a magyar minimum 300%-a, az életkor haladásával ez az aránytalanság csak nő. Az osztrák bérszinthez viszonyított bérjavaslat megfogalmazásakor figyelembe vettük azt az elvet, hogy a munkavállalók nagy számban akkor hagyják el hazájukat, ha a külföldi bér legalább 50%-kal több.
• A nemzetgazdasági teljesítmény korlátait figyelembe véve általános szabályként az ausztriai alapbér kétharmadát javasoljuk magyar alapbérként megállapítani, a szakorvosjelöltek és szakorvosok vonatkozásában is.
• A bértáblában feltüntetett jövedelmekhez az egyetemi oktatói státuszra lépők, az osztályvezetői feladatot vállalók esetén 1.15%-os szorzót javaslunk bevezetni, mert ezek a feladatkörök az utóbbi években nehezen feltölthetővé váltak.
• A javadalmazás ütemezésénél évi 4.2-4.3%-os növekményt javasoltunk, a szakvizsga megszerzése 30%-os, egyszeri béremelést jelent.
• A kapott értékeket az infláció és a gazdasági növekedés ütemével korrigáltuk, hogy a bértábla ne inflálódjon el a következő pár évben.
A javaslat külön foglalkozik az önkéntes túlmunka felmondásának lehetőségével és a hálapénz büntethetőségének kérdésével.
A javaslat környezetéhez tartozik az önként vállalt túlmunka felmondásának kérdése.
A magyar egészségügy strukturális problémái miatt (amelyek megoldásában a MOK segítő partnere kíván lenni a kormányzatnak) ma a fekvőbeteg osztályok működése irreális mértékben hagyatkozik az önként vállalt túlmunkában elvégzett ügyeleti szolgálatra. Az orvostársadalom elégedetlensége miatt, amelyet a sajtónyilvánosan többször elhangzó miniszteri, kormányzati ígéretek és a valóság közötti disszonancia szül, a MOK országos küldöttgyűlése -még az előző elnök javaslatára- az önkéntes túlmunka koordinált felmondásának megszervezése mellett döntött. Ez a kötelezettség találkozik a MOK széles felhatalmazással hivatalba lépő új elnökségének attitűdjével és szándékával. Az önkéntes túlmunka nélkül megmutatkozik az a rideg valóság, amit eddig a magyar orvosok saját egészségük feláldozása és a szeretteiktől elvett idő árán tartottak távol a társadalomtól - írták.
A paraszolvencia súlyosan káros jelenség a magyar társadalomban. Mérgezi az orvos-beteg bizalmi viszonyt, kiszámíthatatlanná teszi a betegutakat, irreális elvárásokat ébreszt, hátrányosan érinti a szakmai elveket, ellehetetleníti a kormányzati egészségpolitikai szándékok jelentős részét, torzítja az orvosképzést, hátráltatja a tudás átadását. A beteg és az orvos elemi érdeke, hogy a hálapénzt minél hamarabb a kormányzat is korrupciónak tekintse és kriminalizálja azt. Emiatt javaslatunk része, hogy a bértábla teljesülésével a hálapénz adását és elfogadását a büntető törvénykönyvben szankcionálja a jogalkotó. Az eddig alkalmazott elhúzódó, csepegtetett béremelés politikai haszna csekély, mert ezen a módon a hálapénz mindig beépül az orvosi keresetbe. Javaslatunkban ezért a paraszolvencia eltörlését lehetővé tevő, egylépéses béremelést fogalmazunk meg, mely képes áthidalni a szürke vagy fekete zónás bérkiegészítést - áll a javaslatban.
A teljes javalsat a MOK honlapján olvasható
Reagált a szaktárca a MOK javaslatára