Ki kell dolgozni azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy az alapellátók bérhátránya megszűnjön.
Szerdán újabb tárgyalási forduló zajlott az egészségügyi ágazat vezetése, valamint a reprezentatív szakszervezetek és stratégiai partnerei között.
Az államtitkárság számszerű felmérést készíttetett az alkalmazotti viszonyban dolgozó alapellátó orvosokról és szakdolgozókról (háziorvos, házi gyermekorvos, alapellátó fogorvos, iskola- és ifjúság-egészségügyi orvos, valamint szakdolgozó munkatársai). Erre annak nyomán került sor, hogy dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke korábban már többször felvetette a tárgyalások során az említett alig néhány száz főt kitevő munkavállalói karnak a közelmúlt jelentős bérrendezései során tapasztalt hátrányos helyzetét. Hiába kapott ugyanis nem jelentéktelen alapbéremelést a szakorvos kar, és ugyancsak évről-évre praxis-finanszírozás emelést az alapellátás, ha az alkalmazottként (pl. önkormányzat dolgozójaként) a fentebb említett területen tevékenykedő személyzet abból semmit nem élvezhetett.
E hátrányos helyzet nyomán számos panaszbejelentés érkezett a MOK-hoz, amelyeket rendre továbbítottak az államtitkárságnak. Miután az érintettek körét felmérték, a sztrájktárgyaláson elhangzottak szerint ki kell dolgozni azt a jogszabályi változtatást, amely lehetővé teszi, hogy a hátrányos helyzetbe került egészségügyi dolgozók bérhátránya megszűnjön. A tárgyalófelek hangsúlyozták, hogy az ügy elsősorban jogtechnikai kérdés, különösebb forrásteremtést nem igényel, hiszen jellemzően a fedezetet az illetékes munkaadók megkapták, csak legtöbb helyen annak bérként való továbbadásáról „feledkeztek meg". Az egyeztetés a jövő héten folytatódik.