Újabb két kórház ellenőrzését fejezte be az ÁSZ

Lezárta az Állami Számvevőszék a kecskeméti székhelyű Bács-Kiskun Megyei Kórház és a miskolci központtal működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház 2011 és 2014 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ mindkét intézménynél hiányosságokat tárt fel az irányítószervi feladatellátásban, a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése területén, továbbá a számvevőszéki ellenőrzés szabálytalanságokat állapított meg a kórházak pénzügyi és vagyongazdálkodásában is - tudatta közleményében a szervezet.

A Bács-Kiskun Megyei Kórház ellenőrzése
A kecskeméti székhelyű Bács-Kiskun Megyei Kórház a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórháza Kecskeméten, Kalocsán és Kiskunfélegyházán működtet fekvőbeteg ellátást. 2014-ben több mint 80 ezer fekvőbeteget láttak el, a rendelőintézetekben az éves betegforgalom meghaladta a 2 millió főt. A Kórház szervezeti felépítése 2013. február 1-jén változott, a Kalocsai Szent Kereszt Kórház, valamint a Kiskunfélegyházi Kórház-Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ integrációjával.

Az irányító szervi hatásköröket 2011. december 31-ig a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése (Közgyűlés), 2012. május 13-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, majd 2012. május 14-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) gyakorolta. Egyes fenntartói, irányítói jogok gyakorlását a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vette át, amit 2015. március 1-jétől Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) hívnak.

Az irányítószervi feladatok ellátása részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A Közgyűlés által jóváhagyott SZMSZ 2011-ben nem a hatályos alapító okirat keltét és számát tartalmazta. Az EMMI miniszter 2013-ban az alapító okirat módosításához nem kérte meg az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértését. A Közgyűlés és a GYEMSZI a hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelményeket nem érvényesítette, nem kérte számon és nem ellenőrizte.

Az ÁSZ hiányosságokat állapított meg a Kórház belső kontrollrendszerének kialakítása és működése területén. A Kórháznál intézményi szintű kockázatelemzés nem készült, és 2011-2014 között közzétételi kötelezettsége ellenére nem tette közzé a gazdálkodási adatokat. A belső ellenőrzési kézikönyv jogszabályban előírt kétévenkénti felülvizsgálatára és módosítására nem került sor, a jóváhagyott éves ellenőrzési tervekben foglalt ellenőrzések végrehajtásáról 2012-2013-ban nem teljes körűen gondoskodtak. A gazdálkodási jogkörök kialakítása megfelelt a jogszabályi előírásoknak, de a költségvetési gazdálkodásban a kulcskontrollok működése során hiányosságok voltak.

A Kórház folyamatos fizetőképessége – figyelemmel a lejárt szállítói tartozások nagymértékű növekedésére – a 2013-2014. években nem volt biztosított, a pénzügyi egyensúly a Kórház által hozott takarékossági intézkedések és az esetenként kapott pótlólagos támogatás révén volt fenntartható. A lejárt szállítói állomány nagysága 2014-ben jelentősen, 875,2 millió Ft-tal nőtt az előző évhez képest. Az elemi költségvetés készítése és az előirányzatok megállapítása során betartották a jogszabályi előírásokat. A bevételi előirányzatok minden évben alulteljesültek, továbbá szabálytalanságok voltak a kiadási előirányzatok felhasználása során a gazdálkodási jogkörök gyakorlása tekintetében.

A közbeszerzési szabályok betartása a Kórháznál nem felelt meg az előírásoknak, az értékhatárt elérő dologi és dologi jellegű, illetve felhalmozási kiadásoknál több esetben előfordult, hogy a jogszabályban előírtak ellenére elmaradt a közbeszerzési eljárás lefolytatása. A vagyonkezelési szerződés tartalma részben volt megfelelő, és módosítására nem minden esetben az előírt határidőben került sor. A mérlegben kimutatott eszközök és források nyilvántartása, értékelése megfelelt a jogszabályi előírásoknak, a leltárt összeállították. A Kórház a meghatározott eszközcsoportok két évenkénti mennyiségi leltározásához nem kérte a felügyeleti szerv egyetértését. A vagyonelemek hasznosítása során 2012-2014 között az átláthatóság jogszabályi követelményének érvényesüléséről nem győződött meg, a bérleti szerződésekben a jogszabályban előírt követelményeket nem szerepeltette.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház ellenőrzése
A miskolci székhelyű Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolcon, Mezőkövesden és Szikszón működtet fekvőbeteg ellátást. 2014-ben közel 70 ezer fekvőbeteget láttak el, a rendelőintézetekben az éves betegforgalom meghaladta az 1 millió főt. A Kórház szervezeti felépítése három alkalommal változott, 2011. május 1-jével a Kórházba olvadt a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház, a miskolci Szent Ferenc Rehabilitációs Kórház, a mezőkövesdi Mozgásszervi Rehabilitációs Központ, valamint az izsófalvai Pszichiátriai Szakkórház és Betegotthon. A Pszichiátriai Szakkórház és Betegotthon 2012. november 1-jével, a Szent Ferenc Rehabilitációs Kórház 2013. november 1-jével kivált a Kórházból.

Az irányító szervi hatásköröket 2011. december 31-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése (Közgyűlés), 2012. május 13-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, majd 2012. május 14-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) gyakorolta. Egyes fenntartói, irányítói jogok gyakorlását a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vette át, amit 2015. március 1-jétől Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) hívnak.

Az irányítószervi feladatok gyakorlása 2012-2014 között részben felelt meg a jogszabályoknak, ugyanis az alapító okirat módosításához az EMMI miniszter 2014-ben nem kérte meg az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértését, továbbá a Kórház SZMSZ-e nem tartalmazta az alapító okirat keltét, számát és az alapítás időpontját. A Közgyűlés és a GYEMSZI a hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelményeket nem érvényesítette, nem kérte számon és nem ellenőrizte.

Az ÁSZ hiányosságokat állapított meg a Kórház belső kontrollrendszerének kialakítása és működése területén. A Kórház 2011-2014 között kötelezettsége ellenére nem tette közzé az éves költségvetéseket. A belső ellenőrzési kézikönyv jogszabályban előírt felülvizsgálatára és módosítására nem került sor, a jóváhagyott éves ellenőrzési tervekben foglalt ellenőrzések végrehajtásáról nem teljes körűen gondoskodtak. A gazdálkodási jogkörök kialakítása megfelelt a jogszabályi előírásoknak, a költségvetési gazdálkodásban a kulcskontrollok működése során azonban hiányosságok voltak.

A Kórház fizetőképessége – figyelemmel a lejárt szállítói tartozások nagymértékű növekedésére – a 2013-2014. években nem volt biztosított, a pénzügyi egyensúly a Kórház által hozott takarékossági intézkedések és az esetenként kapott pótlólagos támogatás révén volt fenntartható. A lejárt szállítói állomány nagysága és összetétele jelentősen változott, 2014 végére 332,3 millió Ft-tal (41,7%-kal) növekedett az előző évhez képest. A bevételi és kiadási előirányzatok módosítása, és a gazdálkodási jogkörök gyakorlása nem felelt meg az előírásoknak.

A közbeszerzési szabályok betartása a Kórháznál nem volt megfelelő, mivel az értékhatárt elérő dologi és dologi jellegű, illetve felhalmozási kiadásoknál több esetben előfordult, hogy a jogszabályban előírtak ellenére elmaradt a közbeszerzési eljárás lefolytatása. A vagyonkezelési szerződés tartalma részben volt megfelelő, módosítására nem minden esetben került sor határidőben. A mérlegben kimutatott eszközök és források nyilvántartása megfelelt, értékelése azonban ‒ a követelések után elszámolt értékvesztések hiányosságai miatt ‒ részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A Kórház a leltározási szabályzatában meghatározott eszközcsoportok két évenkénti mennyiségi leltározásához nem kérte a felügyeleti szerv egyetértését. A vagyonelemek hasznosítása során 2012-2014 között az átláthatóság jogszabályi követelményének érvényesüléséről nem győződött meg, a bérleti szerződésekben a jogszabályban előírt követelményeket nem szerepeltette.

Az Állami Számvevőszék mindkét intézmény esetében tett javaslatokat az emberi erőforrások miniszterének és az ÁEEK főigazgatójának, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatójának 22, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatójának pedig 21 javaslatot fogalmazott meg az ÁSZ, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.