Uniós akciótervek az egészségügyben

A helyes antibiotikum-használatra, az élelmiszerek transzzsírtartalmára, az egészségre ártalmas kemikáliák ellenőrzésére, valamint az ételek só- és cukortartalmának csökkentésére is akciótervvel készül az Európai Unió - mondta az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa csütörtökön Budapesten.

Vytenis Andriukaitis a Budapesti Gazdasági Egyetemen tartott előadásán példaként említette, hogy becslések szerint tavaly 25 ezer ember halt meg antibiotikum-rezisztencia miatt. A biztos kifejtette: véglegesíteni szeretnék azt a hatástanulmányt is, amely az élelmiszerek transzzsírtartalmára vonatkozik, valamint ezen káros anyagokat szeretnék jelentősen csökkenteni az élelmiszerekben.

A biztos beszélt arról is, hogy az egészség megtartása, a betegségek megelőzése elsősorban nem az egészségügyi ágazat feladata, hanem egyéni felelősség kérdése. Az EU egyetlen országában sem gondolják azt az emberek, hogy az egészségügyre fordított források elegendőek, de a megelőzéssel, az odafigyeléssel, a helyes életmóddal nagyban csökkenthető a különböző betegségek kialakulása. Ez pedig pozitívan hat a gazdaságra, és nagyban csökkenti az ellátórendszerre nehezedő nyomást - mondta.

A Párbeszéd a polgárokkal elnevezésű rendezvény vendége volt Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár is, aki szintén a megelőzés szükségességét hangsúlyozta, jelezve azt, hogy hiába vannak a különböző szűrőprogramok, ha az emberek csak kevéssé veszi igénybe.

Kiemelte, hogy ez év második felétől indul a vastagbélrákszűrési program, amelyben a tervek szerint 1,8 millió ember venne részt.

Az ellátórendszer finanszírozását firtató kérdésre az államtitkár azt válaszolta, abban nincs vita, hogy emelni kell-e a forrásokat, de ezzel együtt "rendet kell tenni" a területen. Jelezte, 200 milliárd forinttal több pénz jutott az ágazatnak, a lakosság mégis elégedetlen.

Az EU-biztos szerint az egészséghez, az egészséges életminőséghez nem elegendő csak az egészségügyi ágazat, "nem csak orvosok kellenek", hiszen az egyén egészségi állapota nagyban függ szociális - és munkakörülményeitől, lakhatási lehetőségeitől is.

Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, hogy Magyarország sokat tett a dohányzás visszaszorításáért, megalkotta a közétkezetési rendeletet, bevezette a népegészségügyi termékadót. Beszélt arról is, hogy pluszforrások bevonásával csökkentették a kórházi várólistákat.

Kiemelte, hogy a kórházi várólistákhoz hasonlóan a járóbeteg-előjegyzésben is változást szeretne elérni, ebben nagy segítség lesz majd a nemzeti egészségügyi informatikai (e-health) rendszer. Az államtitkár szerint ha ebben előrelépés történik, akkor az emberek elégedetlenkedése meg fog szűnni.

Mind a biztos, mind az egészségügyi államtitkár annak a véleményének adott hangot, hogy a meglévő problémák nem magyar sajátosságok, minden európai ország hasonlókkal küzd. Meg kell változtatni a rendszert, hogy az ellátás sokkal inkább a betegre koncentráljon, az ő igényeiket vegye figyelembe, de ennek a módszerét végig kell gondolni - jelezték.