• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ezért nem tudják, mekkora az orvoshiány

Lapszemle Forrás: 24.hu

Elvileg már évek óta működnie kellene az egészségügy humánerőforrás monitoring rendszerének.

Nem véletlen, hogy a szaktárcának nincs tudomása a sürgősségi szakorvoshiányról,hiszen az egészségügyben dolgozók létszámadatait mutató rendszer nem működik. Legalábbis nem úgy működik, hogy az egy folyamatosan frissülő, aktuális és jól kereshető statisztikai adatbázistól elvárható lenne - írta a Magyar Orvosi Kamara felmérésére való rácsodálkozásra utalva a 24.hu.

A humánerőforrás monitoring rendszer (HMR) projektje 2012-ben indult az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (akkor még a hasonlóan hosszú nevű jogelődje, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal) égisze alatt. Az intézmény az 500 milliós TÁMOP-pályázatban vállalta, hogy amit az uniós pénzből létrehoz, abból a kormány, az ágazati vezetés és az érdeklődők valid adatokon alapuló képet kaphatnak a magyar egészségügyben dolgozók helyzetéről. Annyira pontos képet, hogy arra akár az egészségügyi HR-stratégia kialakítását, valamint a későbbi ágazati döntéseket is alapozni lehet. A rendszer megjelenítésére egy olyan klasszikus „portál" létrehozását ígérték, ahol a statisztikák lekérdezése, az adathalászat mellett hírblokkok és állásajánlatok között böngészhetnek a látogatók.

Az uniós pályázatot 2015-ben sikeres teljesítéssel lezárták.

Új portál azonban nem készült, csupán az ENNK honlapján nyílt egy Humánerőforrás Monitoring Rendszer című aloldal. Ott azonban egy éven keresztül, 2016 nyaráig kizárólag a „Feltöltés alatt" üzenet volt olvasható. A helyzet akkor változott, amikor a Népszabadság rákérdezett, mikor tervezik bekapcsolni az elvileg kész rendszert. A sajtóérdeklődés nyomán az oldalra hosszú PDF dokumentumok kerültek ki. Az „Éves beszámolók az egészségügyi ágazati humánerőforrás helyzetéről" rovatban jelenleg 2015-ös a legfrissebb beszámoló, amit több intézmény adatszolgáltatásából állítottak össze.

Szakértő segítségével a lap megnézte, hogy a 2015-re vonatkozó 178 oldalas PDF-ből – eltekintve a több mint egy éves lemaradástól – kinyerhetőek-e a sürgősségi betegellátó osztályokon dolgozó orvosok létszámadatai, amelyekről Éger István írt Balog Zoltán miniszternek. Kiderült, hogy a félmilliárdos nyilvántartásból csupán az tudható meg, hogy hány fő került az alapnyilvántartásba mint sürgősségi orvos, vagy az, hogy a szakképzés elkezdése szerint kik jártak sürgősségi szakra, arról azonban semmi sem olvasható, hogy hol és mennyien dolgoznak sürgősségi területen a kórházakban.