Utat mutatnának a kormánynak

Öt fórumból álló hat hónapos vitasorozatot rendezett az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham). Ennek nyomán készült el Sinkó Eszter (SOTE EMK), Szokodi Csaba (Johnson&Johnson Kft., majd Siemens Zrt.), Vajda András (MSD Hungary Kft.), Zoltán György (Fresenius Medical Care Magyarország Egészségügyi Kft.) közreműködésével a „Vitán felül – Hogyan tovább egészségügy?" magyar-angol nyelvű kiadvány. Olyan pilléreket tartalmaz, amelyekre alapozva a jelenleginél korszerűbb és hatékonyabb egészségügyi rendszer építhető ki.

„Az egészség jólét és ebben az értelemben az egészségügy kiemelkedő kérdése a magyar versenyképességének" – hangzott el az AmCham mai sajtótájékoztatóján.

Szokodi Csaba kiemelte, hogy a kiadvány alapüzenete nem kevesebb, minthogy az egészségügyi ellátás világszerte olyan, a lakosság mindennapjait érintő óriási kihívás az egyes kormányoknak, amely csak választási ciklusokon átívelő, 15-20 esztendőre szóló, konszenzuson alapuló programokkal oldható meg. Sajnos a politikusok rövidtávon, egy-egy választási ciklusban gondolkodnak. Éppen ezen ellentmondás miatt az egészségügy valamennyi szereplője – beteg, orvos, ellátó intézmény, gyógyszer- és technológiaszállító, kifizetőhely – az uralkodó anomáliákat látja ugyan, de a jobbításhoz szükséges politikai akarat és bátorság híján nem jut előbbre.

Az AmCham Egészségügyi Bizottságának elnöke elmondta továbbá, hogy a fentebb említett fórumokon a magyar egészségpolitika húsz meghatározó szereplőjét, szakértőjét Az állami felelősség vállalás határai és szerepe az egészségügyben; A népegészségügyi trendekre alapozott stratégia; A szabad szellemi foglalkozású orvos jogállása; valamint A magánforrások bevonásának és a szektorsemleges finanszírozás lehetőségei témakörökre invitálták meg. A most közzétett kiadvány a megbeszéléseken kialakított közös vélemények összefoglaló gondolatait tartalmazza.

A paneltagok a 60-80 milliárd forintnyi paraszolvencia felszámolását a jövedelmekbe transzparens módon való beépítéstől várják. Mint ahogy áttörésnek tartanák, ha a politika egy OEP által finanszírozott alapcsomagot határozna meg, s mellette lehetővé tenné a magánbiztosítóknak, hogy a lakosság esetleges többletigényeit kiszolgálhassák.

Sinkó Eszter programvezető elmondta, hogy kiderült, az ellátórendszerek lényegesen nagyobb súlyt képviselnek az országok gazdaságában, mint arról a szakértők eddig vélekedtek. „Az egészségügy, a hozzá köthető kiegészítő szolgáltatásokkal, a sokrétű beszállítói aktivitásokkal ma már új entitást alkot: az egészségiparét, amely állandóan magasan tartott fogyasztása révén gazdasági válságok idején anticiklus hatást képes kifejteni" – olvasható vezetői összefoglalójában.

A vitafórumokon azonosították a lakosság egészségi állapotának gazdasági konzekvenciáit, kapcsolódását az egészségügyi rendszerekhez, mintegy puzzle-ként felfogva érthetővé vált, hogy ezek az elemek – lásd életmód, életvitel jellegzetességei, az ellátórendszer hatékonysága, e két komponens által is befolyásolt egészségi állapot, s végül maga a gazdaság – miként erősítik, illetve a diszfunkcionális kapcsolódásnál hogyan gyengítik egymást.

A fórumokon a paneltagok sem vitatták – olvasható a vezetői összefoglalóban –, hogy az állam az ellátórendszer működési feltételeinek meghatározásából, ezek biztosításából nem vonulhat ki. Mégpedig azért nem, mert a közkiadások dominanciáját a hatékonyság érdekében fenn kell tartani.

„Az állam ugyanakkor nem finanszírozhat minden felmerülő egészségügyi kiadást. Tehát a lakosság egészségcélú megtakarításait támogató elképzeléseket éppúgy nem szabad elvetni a fejlesztési tervekben, mint az egészséges életmódot propagáló programokat" – hangsúlyozta Sinkó Eszter. Ugyanő a népegészségügyi adatokon nyugvó finanszírozást sürgette, mint mondta, az utóbbi 6-8 év morbiditási adatai hiányosak, amin reményei szerint az egészségügyi obszervatóriumok és az életre hívandó Állami Népegészségügyi Intézet javítani tudnak majd.

Zoltán György hangsúlyozta, hogy nem a Pénzügyminisztérium a befizető, hanem a 3,8 millió járulékfizető. Ha sikerülne azt az 1 millió járulékot nem fizető munkavállalótól a járulékfizetést behajtatni, akkor az egészségbiztosító kasszájából hiányzó 280 milliárd forint megvolna.

A kiadvány készítői hangoztatták, nem véletlen, hogy a vitasorozat summázatát most publikálták, hiszen munkájukat a következő kormánynak egyfajta útmutatónak, hasznosítható tudásanyagnak szánják.

További információ az Amerikai Kereskedelmi Kamara honlapján olvasható, valamint itt tölthető le a „Vitán felül – Hogyan tovább egészségügy?" című kiadvány.