A behívólevelet eddig 609 ezren kapták meg, ami az érintetteknek nem egész 30 százaléka.
Február közepéig 326 rosszindulatú daganatot és 2732 rákmegelőző állapotot diagnosztizált a szövettan azokból a mintákból, amelyeket az országos vastagbélszűrés második lépcsőjében beküldtek. Mindez azt jelenti, hogy körülbelül háromezer betegnél sikerült még tünetmentes, korai stádiumban felfedni a bajt és ezzel a gyógyulás esélyét is megnövelni. A 2018 végén indult országos vastagbélszűrés legfrissebb eredményeiről az IME XV. Regionális Konferenciáján számoltak be.
Mint a szűrést koordináló Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője, dr. Pataki Piroska előadásában elmondta, az egész világon megfigyelhető, hogy főleg a fejlett országokban nő a vastagbél daganatos esetek száma. Az elhunytak aránya ugyanakkor a kevésbé fejlett államokra jellemző. Magyarországon viszont megállapítható, hogy magas az esetszám is és szintén nagyon magas, Európában a legmagasabb a halálozási arány. Elodázhatatlanná vált tehát a megelőzést, a korai stádium megállapítását segítő országos szűrőprogram bevezetése. Csaknem negyed század vitái, pilot-programjai előzték meg a szűrés bevezetését, mivel a szakmában nem volt egyetértés a módszertanban. Végül is 2018-ban a kétlépcsős szűrés mellett döntöttek.
Első lépcsőben a központ behívólevelet küld azoknak az 50-70 év közötti nőknek és férfiaknak, akiknél közepes a betegség kockázata. A szűrésben nem vehetnek részt a fokozott kockázatúak, így azok a páciensek, akiknek a kórtörténetében már szerepel a vastag- és végbél daganat, az adenoma, a polip, a colitis ulcerosa, valamint a Crohn betegség, illetve a közvetlen rokonságban előfordult már ez a ráktípus, vagy polip. Ők ugyanis már láthatóvá váltak az ellátórendszer számára.
A behívólevelet eddig 609 ezren kapták meg, ami az érintetteknek nem egész 30 százaléka. Ennek egyik oka, hogy egyelőre a háziorvosoknak csupán, 37,8 százaléka csatlakozott a programhoz. A behívólevél ugyanis alapvetően arról szól, hogy a páciens keresse fel háziorvosát, ahol megkaphatja a tájékoztatást, illetve alapcsomagot, amellyel saját maga elvégezheti az első mintavételt. Ezt a székletvér vizsgálathoz szükséges mintát aztán szintén a háziorvos továbbítja a központi laborba. Mindezért fejenként 1400 forint finanszírozást kaphatnak a praxisok. Az IME konferencián elhangzott előadásból azonban az is kiderült, hogy az érintett páciensek, akkor sem maradnak ki a programból, ha háziorvosuk nem csatlakozott. Egyénileg is meg lehet ugyanis keresni a központot, így közvetlenül lehet részt venni az első lépcsőben. Az eddigi adatok szerint azonban még a behívottaknak is csupán a 28-29 százaléka, mintegy 180 ezer páciens küldte el mintáját a laborba.
A második lépcsőben minőségi kolonoszkópiás vizsgálatra hívják be azokat a pácienseket, akiknél az első lépcsőben levett minta nem volt negatív. Bár a tvk mentesítés, a finanszírozás is vonzóvá teheti a programhoz való csatlakozást, egyelőre az országban 54 olyan szolgáltató van, amely ezt a vizsgálatot a jogszabály előírásainak megfelelően el tudja végezni. Ez igencsak kevés, hiszen a becslések szerint hosszú távon a szűrőprogramhoz kapcsolódóan évente 30 ezer kolonoszkópiás vizsgálatra lesz szükség. Főleg a szakemberek hiányoznak, az eszközpótlásban a központ tud, ahogy korábban tette is, segítséget nyújtani. Mindebből látszik, előbb-utóbb megkerülhetetlen lesz, hogy a szűrésbe magánszolgáltatókat is bevonjanak - derült ki az előadásból.
Egyébként az első lépcsőben megvizsgált 180 ezer minta közül február közepéig 16,2 ezer lett nem negatív. Ezek közül a veszélyeztetett páciensek közül a második lépcsőben 11 ezren kaptak kolonoszkópiás vizsgálatra beutalót. A vizsgálaton azonban csak 8700-an jelentek meg. A kolonoszkópiánál levett és eddig ismertté vált szövettani minták alapján kiszűrtek: 2732 rákmegelőző állapotot, 326 rosszindulatú daganatot és 533 nem rákmegelőző állapotot.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!