• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Hány éves kortól ajánlott az anyajegyszűrés?

      Hány éves kortól ajánlott az anyajegyszűrés?

    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

  • egynapos sebészet
    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

Veszteségeket szül a megtakarítás

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

A kormányzati szándékokkal ellentétben nagyobb lesz a veszteség, mint a megtakarítás.

Jellemzően a hallgatóságuknak, s nem az „illetékes elvtársaknak" sorolták a gondjaikat a tegnap rendezett egészségügyi konferencia előadói. Köztük dr. Szabó László, a Teva Magyarország Zrt., vezetője. A vezérigazgató bevezetőként elismeréssel idézte a kormányzati szándékot. „A Kormány egyik kiemelt célkitűzése, hogy a magyar gazdaság ismét a régió legerősebb és legversenyképesebb gazdasága legyen. A munkahelyteremtés és a foglalkoztatottak számának növelése az egyik legfontosabb kormányzati feladat Magyarországon." ... „A kormányzat számára alapvető feladat, hogy amíg van ilyen stabil iparága, mely a gazdasági válságból kilábalás egyik húzóágazata lehet, óvja és védje azt." - Új Széchenyi Terv a gyógyszeriparról.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a magyar gyógyszeripar igenis hozzájárul a nemzetgazdaság eredményeihez és a kormányzati célokhoz, hiszen a leginnovatívabb iparág. Ezt bizonyítja, hogy a hazai ipari K+F csaknem felét adja. Az egyik leginkább versenyképes iparág, ugyanis a Magyarországon készült gyógyszereket világszerte forgalmazzák.

Szabó László emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben 652 milliárd forintot exportáltak a magyarországi gyógyszergyártók. Azt, hogy mennyi pozitív szaldó az övék, további számokkal bizonyította. Tavaly magyar gyógyszerre az állam 78 milliárd forint támogatást fizetett ki, a hazai gyógyszergyártók szövetsége, a MAGYOSZ tagvállalatai pedig 84 milliárd forint adót és járulékot fizettek be. Vagyis többet, mint amennyit kaptak. Minden, hazai gyógyszerre kifizetett forinton csaknem 20 százalékot keresett az államkassza!

A gyógyszeripar 14 ezer embernek ad munkát – mondta a Teva vezérigazgatója. A magyar gyártók 2010-ben 120 milliárd forintot költöttek K+F-re és beruházásra. Mindemellett nagykereskedőkön keresztül a kórházak és patikák működésének finanszírozásához is hozzájárultak.

A megannyi többlet ellenében mit kap az iparág? Tervezhetetlen piaci körülményeket: a vaklicit, a preferált ársáv miatt lehetetlen a gyártási kapacitásokat és a bevételekről előre gondolkodni. Adóemelést: 12-ről 20 százalékra nőtt a különadó, a korábbi duplájára (!), 10 millió forintra emelték az orvoslátogatói díjat. Drámai lett az árcsökkentés. A K+F költségek jóváírhatóságával kapcsolatban teljes a bizonytalanság.

A Széll Kálmán Terv a 2011-es márciusi államadósság csökkentése révén, a költségvetésből 2,1 százalékban részesedő gyógyszerkasszától várja a rögzített megtakarítások 13-15 százalékát!

Az elmondottak nyomán milyennek ítéli Szabó László a magyar gyártók helyzetét? Szerinte a jelenlegi intézkedések (32/2004 módosítás) igazi károsultjai a nemzetgazdasági szempontból leginkább fontos tradicionális magyar gyógyszergyártók. Ők azok, akik a 27 százalékos piaci részesedésük ellenére a többletterhek 50 százalékát kénytelenek viselni!

A szakember megfogalmazása szerint a gyógyszergyártók versenyhátrányra ítéltettek. A vaklicit és a preferált ársáv a piacot az olcsó, zömében ázsiai termékek felé tolja el. A magyar munkaerőt foglalkoztató, világszínvonalú minőségbiztosítással rendelkező hazai gyártók árban nem tudnak ázsiai beszállítókkal versenyezni. A kötelező hazai árcsökkentések a számos  célországban használt referenciaárazás miatt az export bevételeket is jelentősen gyengítik. Az eddigi megszorítások a 343 milliárd forintos gyógyszerkassza mindössze 30 százalékát (100 milliárd forintot) kitevő lejárt szabadalmú piacot érintették, éppen azt a területet, amely a hazai gyártók számára a legfontosabb! A generikus készítmények rendkívül alacsony ára miatt a promóciót csak a drága, innovatív készítmények gyártói tudják finanszírozni, így a piac az olcsóbbról a drága originális készítmények felé tolódik el…

A magyarországi gyógyszergyártók nevében tovább sorolta a Teva vezetője, hogy a gyakorlatban mi lett a Széll Kálmán Terv megtakarításának ára. Mint mondotta, a megtakarítás hatásai éppen ellenétesek a kormányzati szándékokkal: nagyobb lesz a veszteség, mint a megtakarított pénz. 1300 magasan képzett munkanélküli: iparági becslések szerint ennyivel csökken a foglalkoztatott orvoslátogatók száma, nyomukban nemcsak az utánuk fizetendő különadótól, de a béreik után járó adóktól, járulékoktól is elesik az államkassza.

Beruházások maradnak el. A kiszámíthatatlan és a hazai gyártókat sújtó piaci helyzet miatt a nemzetközi vállalatok más, kedvezőbb lehetőséget kínáló országokba vihetik új beruházásaikat, az iparágban nem jönnek létre új munkahelyek.

A brutális extra terhek miatt a gyártóknak nem marad forrásuk K+F tevékenységük fejlesztésére, romlik az iparág versenyképessége. A jelentősen csökkenő árrés miatt a generikus promóció is kevesebb lesz, a látogatások eltolódnak a drága készítmények irányába.

Többletköltség a kórházaknak: jelentősen csökkennek a gyártók gyógyszer-adományai, amik eddig az intézményekbe jutott készítmények 15-30 százalékát jelentették. Csorbul az orvosok terápiaválasztási lehetősége, hiszen a preferált ársáv miatt a betegek nem maradhatnak a jól bevált készítmények mellett, illetve gyógyszerek tűnnek el a kínálati palettáról. Elmaradnak a szakmai képzések, ugyanis az orvosok szakmai továbbképzését szinte teljes mértékben eddig a gyártók finanszírozták. Ennek fenntartását a rendkívül alacsony árszint nem teszi majd a jövőben lehetővé.

De nemcsak a problémákat vázolta a vezérigazgató, hanem megoldásokat is sorolt a gondokra. Mindenekelőtt kormányzati, szabályozói szemléletváltást sürgetett. A Széchenyi Tervben elhatározottak megvalósítását, a gyógyszeripart kiemelten kezelő intézkedések bevezetését a jelenlegi, hazai gyártókat ellehetetlenítő forráskivonás helyett. A terhek igazságosabb elosztását kívánják: a megtakarítást célzó intézkedéseket ne szinte kizárólag a gyógyszerkassza egyharmadát kitevő, amúgy is olcsó generikus készítmények viseljék! Ugyanis – hangsúlyozta – a gyógyszerkassza ilyen módon és mértékben történő megvágása sem az egészségügy egészét, sem a makrogazdasági adatokat tekintve nem jár valós megtakarítással, sőt jelentős bevételkiesést okoz.

Valódi forrásbevonás szükséges - figyelmeztetett. Ilyenek lehetnek például a kiegészítő biztosítások, a magánberuházások, esetleg egészségügyi specifikus különadók. „Céljaink azonosak: A kormányzat számára alapvető feladat, hogy amíg van ilyen stabil iparága, mely a gazdasági válságból kilábalás egyik húzóágazata lehet, óvja és védje azt!" – zárta szavait a Teva vezérigazgatója.