Az egész veszélyhelyzet alatt csupán 20 Covid-os beteget irányítottak a Budai Egészségközpontba.
Összesen csak 20 Covid-os beteget láttak el a járvány során az egyik legnagyobb magánkórházban, a Budai Egészségközpontban (BEK), holott az alapító-igazgató főorvos, már a veszélyhelyzet elején felajánlotta intézményét a súlyos fertőzöttek gyógyítására. Minderről maga a társtulajdonos, Varga Péter Pál beszélt a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság a járványügyi helyzet tapasztalataival foglalkozó hétfői ülésén.
A kórház, mint ismert, egyben gerincgyógyászati központ is, és így bevételének 45 százaléka állami forrásból származik. Ez az egyedi helyzet, mint a főigazgató elmondta azt is jelenti, hogy amikor az állam valamilyen jutalmaz, pénzt oszt, akkor a Budai Egészségközpontot magánintézménynek tekinti, amikor szigorú szabályozásokat vezetnek be az állami ellátóknál, akkor az egészségközpontot a közfinanszírozott szolgáltatók közé sorolja.
Varga Péter Pál beszélt arról, hogy már február 25-től elkezdték felkészíteni a BEK-et a Covid-os betegek fogadására. Azért is ilyen korán, mivel a főorvos, lévén két olasz egyetem előadója, jól ismerte az itáliai helyzetet, és úgy gondolta - nem volt egyedül -, hogy hasonló méretekben és gyorsasággal terjed majd Magyarországon is a járvány. Ahogy márciusban kihirdették a veszélyhelyzetet bejelentkeztek a belügyminiszterhez, az ÁNTSZ-hez, elintéztek minden formaságot, és járványkórházzá alakultak. Bezárták a magánbetegek előtt az intézményt, csak a telemedicinát valamint az akut és sürgősségi gerincsebészeti ellátást tartották meg és várták a fertőzötteket.
Egy hónapig azonban egyet sem irányítottak hozzájuk, de összességében is csak 20 Covid-os beteget küldtek az egész járványidőszak alatt. Hogy miért? A főorvos szerint ez egy külön előadást is megérne, de végül nem ecsetelte az okokat. Azt mindenesetre elmondta, elég visszás helyzet állt elő, hiszen a kórház egyik fele ott állt üresen, a másik felében, ahol az egyre nagyobb várólistát is okozó akut gerincgyógyászati ellátás zajlott, rengetegen vártak kezelésre.
A társtulajdonos főorvos hangsúlyozta, hogy a dolgozók közül senkit nem küldtek el, sőt biztosították számukra is a pszichológiai ellátást, amely a járványidőszakban a betegek között is az egyik leginkább keresett szakma volt. A költségek növekedése mellett jelentősen csökkent a BEK bevétele, főleg az utazási korlátozások miatt. A kórháznak ugyanis jelentős összeg - tavaly például 600 millió forint - folyik be a külföldi gerincdaganatos betegek kezeléséből, ami most a járvány miatt teljesen elmaradt.
Összegzésként Varga Péter Pál elmondta, szerinte minden meg fog változni, Hiszen már nem mehet minden ugyanúgy, ahogy eddig volt, nem lehet például fenntartani, hogy az egészségügyben szinte mindenhol zsúfolt folyosókat látni. Nem lesz az, hogy valaki egy karcolással azonnal orvoshoz rohan. Komoly szervezésre, egészségnevelésre van szükség, számos szakmát sokkal struktúráltabban kell végezni, mint a járvány előtt. A főorvos meg van arról győződve, hogy a következő hónapokban az egészségügynek súlyos problémákkal kell szembenéznie. Például a hatalmas tömeg zúdul az ágazatra. Példaként említette, hogy náluk is nagyon rövid idő alatt megduplázódott a várólistán szereplők száma.
A főorvos kijelentette, mindezek ellenére nem pesszimista, mivel ügy érzi a járvány az államigazgatásban is pozitív változásokat hozhat. Igazolásként említette, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke, már nem először, a napokban ismét felhívta a figyelmet az ellátórendszer anomáliáira. De a makrogazdaság más vezetői is élénk érdeklődéssel figyelik az ágazat helyzetét, ezért is gondolja úgy a főorvos, most már ideje lenne az egészségügy közvetlen irányítóinak is lépnie valamit.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!