Be kellene látni, hogy az egészségügy nemcsak fájó kiadás, hanem GDP növelő, munkahely-teremtő ágazat.
A Figyelő csütörtöki jubileumi konferenciájának több mint 200 résztvevője délután hiába várta az utolsó előadóként beharangozott egészségügyért felelős államtitkárt, Zombor Gábort feltehetően elkapta egy vírusfertőzés és magas láza miatt nem tudott eljönni. Hasonló cipőben járt a Kórházszövetség elnöke, betegsége miatt az utolsó pillanatban Velkey Györgynek is le kellett mondania az előadását. A „Hogyan tovább egészségügy?" címet viselő XXX. Medicina konferencia szervezői azonban bravúrosan megoldották a helyettesítést: Velkey Györgyöt a Kórházszövetség volt elnöke, Rácz Jenő, az államtitkárt Mészáros János kabinetfőnök pótolta.
Rácz Jenő, a veszprémi kórház főigazgatója szokásos humorral tűzdelt előadásában komoly problémákra hívta fel a figyelmet. Például arra, hogy az alulfinanszírozás miatt már 19 éve is konszolidációra szorultak a kórházak, igaz, akkor még csak néhány kórház szorult rá, és elég volt 4 milliárd forint az adósság rendezésére. Azóta viszont egyre nagyobb és egyre kiterjedtebb a baj: a mostani kórházi adósság március végén már elérte a 78,8 milliárd forintot és csupán négy intézmény nem szorul konszolidációra.
A kormányzat célja, hogy az ágazatban olyan rendszer alakuljon ki, amely null szaldós, tehát nem termeli újra az adósságot. A kórházvezető szerint ez azonban a nemcsak azért nehezen teljesíthető, mert a konszolidációra szánt 60 milliárd már most sem elég a null szaldóhoz, hanem azért is, mert az ágazat szinte minden területén válság van. A pénzügyi, a bizalmi, az egészségpolitikai, a szakmai, a strukturális válság mellett most a legjelentősebb a humánerőforrás krízise. Ennek súlyát tapasztalhatja meg mindenki május 12-én, az egészségügyben dolgozók demonstrációján, ahol valószínűleg 100 ezres tömeg mozdulhat meg – mondta Rácz Jenő. Hozzátette: Be kellene végre látnia a döntéshozóknak, hogy az egészségügy nemcsak fájó kiadás, hanem olyan GDP növelő, munkahely-teremtő ágazat, amely több hasznot hoz, mint amennyibe kerül.
A minimumfeltételekről beszélt a megbízott országos tiszti főorvos. Paller Judit emlékeztetett, hogy az utóbbi két évtizedben négyszer is átírták, módosították azokat a követelményeket, amelyeknek az egészségügyi szolgáltatóknak meg kell felelniük. A szakmailag megalapozott előírások többsége azonban nem vette figyelembe a valóságot, például azt, hogy „nem lehet falakat arrébb tolni". A sokszor teljesíthetetlen feltételek miatt a szolgáltatók csak ideiglenes engedélyt kaptak. Ezen a helyzeten kívánnak javítani, a minimumfeltételekről szóló rendelet módosításának előkészítése jelenleg is zajlik – mondta az országos tiszti főorvos, aki szerint az a cél, hogy különösen a személyi feltételek meghatározásánál úgy igazodjanak a valós lehetőségekhez, hogy a biztonságos ellátás ne sérüljön.
Paller Judit beszélt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal új engedélyezési és ellenőrzési feladatairól is. Így például arról, hogy hogyan osztják fel maguk között az OTH és a megyei, járási kormányhivatalok ezt a munkát. Megjegyezte azt is, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egységének megbontása nehezebbé tette ezt a feladatot.
A konferencián szó volt a 40-42 milliárd forintot kitevő tételes gyógyszer finanszírozás eredményeiről, az innovatív gyógyszerek hatásáról a népegészségügyi mutatók javulásában, és arról is, hogyan változott a magyar szakmapolitika összehasonlítva az európai tendenciákkal. Utóbbi két előadás még jobban aláhúzta, azt, amit a korábbi előadások is hangsúlyoztak: nemzetközi összehasonlításban nem áll túl jó helyen Magyarország.
Egy szempontból viszont megelőzzük például Európát: többet költünk saját zsebből az egészségügyre, mint az unió többi országa. Lantos Csaba egészségügyi magánbefektető számításai szerint az egészségügyre fordított kiadásoknál az arány egyharmad –kétharmad a magán és a közkiadások között. Hiába hatalmas összeg az, amit az emberek saját maguk fizetnek az egészségükért, ez nem segíti a gazdaságot, illetve az ágazat befektetőit. Ennek a pénznek ugyanis csaknem a felét (kb. 144 milliárd forintot) adózatlanul „lakásrendelőkben" költik el a betegek.
Mészáros János kabinetfőnök ismét bemutatta a kormány által februárban elfogadott 2014-2020-as egészségügyi ágazati stratégiát. Emlékeztetett arra, hogy kiemelten kezelik az alapellátást, fontosnak tartják a humánerőforrás helyzetének javítását és a népegészségügyi programok kiterjesztését. Elmondta azt is, hogy a megyei egyeztető bizottságok munkájának első fordulója február végén lezárult, de nem ért véget, feladatuk „kettéválik". A következőkben az OEP az intézményekkel együtt meghatározza a kapacitást és a finanszírozást, a másik ágon pedig az intézmények gazdálkodását vizsgálják.
A nővérek türelme elfogyott, ki lesz a következő? - 1. rész
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!