Az IR a diagnosztikai körből a klinikai ellátások közé került, de ezt nem ismeri el sem a finanszírozó, sem a jogalkotó.
Az intervenciós radiológia (IR) az elmúlt években a diagnosztikai körből a klinikai ellátások közé került, azonban ezt nem ismeri el sem a finanszírozó, sem a jogalkotó. A hazai kórházakban elvégzett több tízezer beavatkozás valós költsége meghaladja azt az összeget, amelyet az erre fordítható HBCS tartalmaz, ráadásul sem elég érsebész, sem elég intervenciós radiológus nincs az országban - írta a MedicalOnline.
Dózsa Csaba, a Magyar Egészséggazdaságtani Társaság (META) elnöke és munkatársai már eljuttaták javaslat-csomagjuk első részét az egészségügyért felelős államtitkársághoz, amelyben a jogi és finanszírozási környezet rendbetételét, valamint a 16 éve késlekedő kódkarbantartást sürgetik, ami szerintük a szakmai fejlődést is akadályozza – derült ki egyebek között a Magyar Kórházszövetség nemrégiben zárult kongresszusán.
Az IR-beavatkozásokat a hazai kórházakban sokkal szűkebb spektrumon végzik, mint amit a technológia és szakmai ismeretek lehetővé tesznek. Az ellátási forma finanszírozásához szükséges speciális keret jórészt hiányzik az intézmények büdzséjéből, ami nem csak az IR széles körű használatát akadályozza, hanem tovább növeli a meglévő kórházi adósságokat is. Dózsa Csaba szerint szükség lenne IR-centrumok kijelölésére, az orvosszakmai protokollok kidolgozására, és az IR szabálykönyv módosítására; mindezekhez forrás a Széchenyi 2020-ból lenne biztosítható.
Pedig az IR hasznos és értékes beavatkozás, amellyel egyszerre nyerhet a beteg, a kórház és az ország, és amelynek technikai sikeressége kimagasló – fogalmazott dr. Bánsághi Zoltán, a Szent Imre Kórház Képalkodó Diagnosztikai Osztályának főorvosa, aki megerősítette: a napi kórházi gyakorlatban is érezhető a finanszírozási és szakmai probléma. A teljes cikk