A betegek ragaszkodnak patikájukhoz

A magyar gyógyszerészet jogi és szakmai háttere teljes mértékben eurokonform – mondta Szabó Sándor a „A magyar egészségügy és az Európai Uniós csatlakozás" című konferencián. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fővárosi székházában ma megtartott tanácskozáson a gyógyszerész kamara tiszteletbeli elnöke – történeti áttekintést adva a gyógyszerészet kialakulásáról – összehasonlító adatokkal támasztotta alá előadása indító kijelentését. A jelenleg 15 tagállamot számláló EU-ban a gyógyszerészet etikus és merkantil modellje egyaránt megtalálható. Ám míg az utóbbi csupán négy, az előbbi 11 országra jellemző.

Magyarországon az úgynevezett etikus modell – vagyis személyi jogos gyógyszerészek által működtetett – patikarendszer szolgálja a betegeket. Nálunk is, akárcsak az európai államok döntő többségében a gyógyszertári törvény határozza meg többek között az egy patika által ellátandó lakosok számát, a gyógyszertárak közötti minimális távolságot, s azt is, milyen társasági formában működhetnek. Szabó az utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: a jogszabályok értelmében ez betéti társaság, tehát a patikusok teljes vagyonukkal felelnek gyógyszertáruk működtetéséért. Grafikonok segítségével azt is demonstrálta, hogy ott a legmagasabbak a gyógyszerárak, ahol az üzleti, vagyis a merkantil modell nyert teret.

Ami az ellátandó lakosok számát illeti, ez az EU-ban 1800 és 16.700 között mozog. Magyarországon a 2029 közforgalmú patika, s az általuk működtetett több mint 500 fiókgyógyszertár átlagosan 3300 ember gyógyszerellátását biztosítja. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közforgalmú patikák közül 1300 támogatásra szorul, mivel éves forgalmuk nem éri el a 6 millió forintot sem.

Az OEP legfrissebb adatai szerint míg a kiváltott receptek 7 százalékán egészségügyi rendelkezésre 100 illetve 90 százalékos árkiegészítésben részesülő medicinák, s közgyógyellátotti gyógyszerek szerepelnek, ezekre összesen az ártámogatásra szánt pénz több mint 50 százalékát fordítja a biztosító.
Szabó Sándor szerint megfontolandó az EU tagállamok többségében alkalmazott úgynevezett „méltányossági küszöb" bevezetése. Ez azt jelenti, hogy ha az állampolgár egészségügyi kiadása meghaladja havi jövedelme meghatározott részét, ingyen kapja a gyógyszereket. Németországban ez a küszöb például 10 százalék.

A gyógyszerforgalmazás rendszeréhez hasonlóan eurokompatibilis a hazai gyógyszerész képzés is. Sőt! A magyar gyógyszerész hallgatók tanulmányaik során 5000 órát teljesítenek, míg az unióban ez csak 3800 óra. Míg nálunk csak az kaphat személyi jogot, s működtethetett patikát, aki szakvizsgával is rendelkezik, a tagállamokban ez nem követelmény. Ennek megfelelően a csatlakozás után ez az előírás Magyarországon is megszűnik. Megmarad viszont – ami az EU-ban szintén nem előírás – az orvosokéhoz hasonló kreditpont gyűjtés, vagyis a továbbképzés rendszere.

Az oktatásról szólva Szabó Sándor elmondta: a tagállamokban nagyobb óraszámban oktatnak az orvosláshoz közelálló tudományterületeket, ami a betegek gondozása szempontjából  fontos. Annál is inkább, mivel a gyógyszertárakban évente lényegesen többen fordulnak meg, mint az alap-, a szakellátásban valamint a kórházakban és klinikákon együttesen. Az uniós patikákat például naponta 17 millióan keresik fel. Magyarországon – arányait tekintve – hasonló a helyzet. A patikus szakmai szerepének fontosságát az is mutatja, hogy a kórházba kerülések 7, s a elhalálozottak 3 százalékáért a rossz gyógyszerelés a „felelős". Ennek elkerülésében van, s lehet a jövőben még inkább kiemelt szerepe a gyógyszerészi gondoskodásnak.

A betegek egyébként ragaszkodnak megszokott patikájukhoz. A Magyar Gyógyszerész Kamara által végeztetett közvélemény kutatás szerint, az emberek 66 százaléka mindig ugyanabba a patikába tér be. Végül Szabó Sándor szólt a magyar gyógyszerészek uniós kapcsolatáról is. Az MGYK 1997 óta vesz részt az EU gyógyszerész szervezetének, a PGEU, illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) égisze alatt működő EuroPharma munkájában.