A belgák körében néhány fajta rákbetegség esetében sokkal jobbak a túlélési arányok, mint Európa más országaiban.
A genetikai tényezők mellett a környezeti ártalmak is szerepet játszhatnak a betegek számának megnövekedésében, de a belga szakemberek egy harmadik lehetséges okot is találtak a jelenségre. Azt ugyanis, hogy Belgiumban kiválóak a diagnosztizálási lehetőségek, így sűrűn és gyorsan derül fény az újabb és újabb esetekre. Márpedig minél hamarabb fedezik fel a rákot, annál könnyebben gyógyítható. Az ötéves kezelés utáni túlélési mutatók messze jobbak Belgiumban, mint máshol. Ez Belgium közvetlen szomszédaira is érvényes, ahol a betegeknek csupán fele éri meg a kezelés után ötödik évet.
Belgiumban 55,6 százalék a túlélési arány öt éven túl, Németországban és Franciaországban 50,7 százalék, Hollandiában 47,6 az Egyesült Királyságban 40,6. A különösen veszedelmes tüdőrák esetében jó eredménynek tekinthető a belgiumi 12,5 százalékos túlélési arány. A vastagbél- vagy végbélrákos belga betegek több mint fele (57%) él legalább öt évet, míg az emlőrákosok 82 százalékáról és a prosztatarákosok 85
százalékáról mondható el ugyanez.