A veszteség a társadalombiztosításnál milliárd forintokban mérhető. A kórházak a befektetett betegek eltöltött napjai után megkapják a tb-től az adott betegségcsoportra kalkulált összeget, így az egészségügyi intézmények jól járnak, még akkor is, ha adott esetben elvégezhették volna a műtétet ambulánsan is. Az egészségügyi kormányzat jelentős mértékű pályázati pénzt bocsát rendelkezésre azoknak a kórházaknak, amelyek a megszüntetett aktív ágyaik miatt feleslegessé vált kapacitásaikat egynapos ellátással kötnék le.
Kovács Attila, az egészségügyi minisztérium politikai államtitkára a lapnak elmondta, szervezeti és kulturális forradalomra, és 5-10 évre van szükség ahhoz, hogy a hagyományos kórházi kezelések nagy hányadát egynapos ellátásra váltsa a szakma. Az államtitkár még néhány hete még maga is egynapos ellátásokat is végző szakrendelőt vezetett. Tapasztalatai szerint az ilyen ellátások a megszokottnál szorosabb orvos-beteg kapcsolatot igényelnek. A műtét után a kezelő orvosnak bekapcsolt mobiltelefon mellett kell élnie, szükség van felkészült otthonápolási rendszerre is, hogy egy nővér azonnal házhoz tudjon menni. Budaörsön, szakrendelőben nyolc szakma 110-féle műtétes beavatkozását végezte 64 orvos évente háromezer ambuláns esetben. Egyelőre azonban ez a kivétel.
Molnár Attila, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője közölte, az ilyen szakrendelések fehér hollók a rendszerben, pedig szerinte a kórházakban, s az ellátórendszer más részein is megvannak a feltételei az egynapos műtétek elvégzésének. Az OEP adatai szerint számtalan olyan beteget utalnak két-három napra kórházba, akivel mindössze fél órát foglalkoznak. Ott is gyakran a hagyományos beavatkozás mellett döntenek, ahol rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök. Az egynapos ellátással kezelhető 286-féle beavatkozás harmadában csak többnapos kórházi gyógykezelés történik.
