• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Egészségügyi kiadásaink uniós szemmel

Európai Unió Forrás: Weborvos Szerző:

Az európai uniós átlagnál csaknem két százalékkal költ többet hazánk egészségügyi célú kiadásokra a szociális ráfordításaiból.

Magyarországon az Eurostat szerint a szociális ráfordítások 41,3 százalékát költik az idősekre, vagyis némileg kevesebbet, mint az uniós átlag, ami 45,7 százalék – derül ki a Külügyminisztérium európai uniós hírleveléből. Az egészségügyre 29,7 százalék jut, ez viszont kicsit több, mint a 28 százalékos uniós átlag. A rokkantsági kiadások 10,3 százalékra rúgnak hazánkban, szemben az uniós 8 százalékkal. A munkanélküliekre jutó hazai 2,8 százalék viszont jóval kevesebb, mint a 6,6 százalékos uniós átlag.

A leggyorsabban növekvő szociális juttatás az EU-ban az egészségügyi; 1999 óta átlagosan 4,2 százalék egy évben. Magyarországon is az egészségügyi kiadások nőttek a leggyorsabban – 9,8 százalékkal – 1999-2003 között. Az idősekre fordított pénzek aránya 7,7 százalékkal nőtt, a rokkantsági segélyek aránya 9,2 százalékkal, a családi juttatások aránya pedig 7,2 százalékkal. A munkanélküli segélyeké viszont 4,6 százalékkal csökkent. Összesen a növekmény 7,6 százalék, a 2,7 százalékos EU-átlaghoz képest.

Természetesen a fenti képet árnyalja, hogy Magyarország összességében kevesebb, mint fele annyit költ szociális kiadásokra, mint az Európai Unió egészének átlaga. Igaz, az új tagállamok általában kevesebbet fordítanak erre, mint a régiek. Viszont hazánk a kiadásait egyik leggyorsabban növelő ország az egész EU-ban.