Húsz évig lappangó betegségek

A 30-60 ezret is elérheti a jövőben a 20 évvel ezelőtti csernobili nukleáris katasztrófára visszavezethető rákos megbetegedésekből következő halálesetek száma a világon – jósolja egy független szakértők által készített, sokkoló megállapításokat tartalmazó jelentés. Minderről a Miniszterelnöki Hivatal európai uniós hírlevele tájékoztat.

Az eddig publikált előrejelzéseknek a hét-tizenötszörösét – körülbelül 30-60 ezres számot – is elérheti a húsz évvel ezelőtti csernobili nukleáris katasztrófával összefüggő halálos kimenetelű rákos megbetegedések száma a világon – figyelmeztet egy Brüsszelben bemutatott jelentés, amelyet az Európai Parlament zöldpárti frakciójának megrendelésére két brit tudós készített. Ian Fairlie professzor, az egyik szerző szerint a csernobili atombaleset következményei jóval súlyosabbak, mint azt az eddigi hivatalos tájékoztatásból sejteni lehetett. „A csernobili baleset komplett következményeit valószínűleg soha sem lehet majd megtudni. Ám 20 évvel a katasztrófa után világos, hogy a következmények messze súlyosabbak, mint azt a hivatalos becslések sugallják" – olvasható a jelentésben, amely egy, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által tavaly szeptemberben publikált jelentés kritikus elemzését adja. Az utóbbi jelentés 9 ezerre, az arról kiadott sajtóközlemény pedig 4 ezerre becsülte a Csernobilra visszavezethető jövőbeli rákos halálesetek számát.

„Az egy más jelentés Csernobilról" című jelentés arra a tényre igyekszik ráirányítani a figyelmet, hogy az 1986. április 26-án bekövetkezett atomerőmű-robbanás következményei egész Európában és az északi földtekén sokkal súlyosabbak voltak, mint amiről az eddigi tájékoztatásból tudni lehetett. A dokumentum szerzői – akik kizárólag hivatalos adatok alapján dolgoztak – rámutatnak, hogy a katasztrófa hatására a légkörbe került sugárzó gázok és anyagok Európa területének körülbelül 40 százalékát megfertőzték. „Bár Fehéroroszországot, Ukrajnát és Oroszországot súlyos csapás érte, más országok, mint Svájc, Ausztria vagy Németország területe még nagyobb mértékben fertőződött" – hangsúlyozta Ian Fairlie professzor. A jelentés szerint a balesetből származó kollektív dózis (a teljes szennyeződés) kétharmada a három volt szovjet tagköztársaságon kívül lakókhoz, és elsősorban a Nyugat-Európában élőkhöz jutott el. A robbanás következtében a légkörbe került egyik nagyon veszélyes sugárzó anyag, a cézium-137-es izotóp például Szlovénia területének 96, Svájcénak 85, Ausztriáénak 83, Szlovákiáénak 80, Romániáénak 78, Csehországénak 75, Németországénak 44 százalékát beszennyezte. Magyarország területének 38 százaléka fertőződött meg a cézium-137-es sugárzó anyaggal.

A jelentés arra is emlékeztet, hogy nem egy nyugat-európai országban még most is korlátozások vannak érvényben a fertőzött területekről származó élelmiszerekkel kapcsolatban. Nagy-Britanniában 750 négyzetkilométeren fekvő 374 farm, 200 ezer juhval esik korlátozás alá, Németország, Ausztria, Svédország, Finnország és más államok egyes területein a vadhús, a gombák és az erdei gyümölcsök cézium-137-es tartalma még több mint tízszerese a megengedett értéknek. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy ezeket a korlátozásokat még hosszú évekig fenn kell tartani.

A csernobili katasztrófához számos halálos betegség köthető. A leggyakrabban előforduló betegség a pajzsmirigyrák, amelyből 2005-ig Belaruszban, Ukrajnában és Oroszországban 4 ezer esetet észleltek. Szakemberek becslése szerint csak Fehéroroszországban 18-66 ezren betegedhetnek meg pajzsmirigyrákban az elkövetkező években. Más rákos betegségek csak hosszabb lappangási időszak, az események után 20 évvel jelentkezhetnek.