Kérdés - Felelet

Beleszól-e az Európai Unió az egészségpolitika alakításába?

Nem szól bele, hiszen az egészségpolitika alakítása nemzeti hatáskörben van, ugyanakkor elvárásként jelentkezik az, hogy a csatlakozó országok EU-s tagállamokhoz hasonlóan olyan egészségpolitikát alakítsanak ki, amelyek az egészséget értéknek tekintik.

Beleszól-e az Európai Unió az egészségügyi ellátási rendszer alakításába?

Nem szól bele, ugyanakkor az EU országaiban a magas szintű egészségügyi ellátás mindenki számára hozzáférhető és ez elvárásként jelentkezik. a csatlakozó országokban is.

Van-e közös európai szociálpolitika?

Nincs, ugyanakkor az EU tagállamai szolidáris társadalmak, amelyek fontosnak tartják a tagállamokban élő személyek szociális jólétét és biztonságát, és ennek elérése érdekében mindent megtesznek.

Hogyan kezeli az EU az egészség kérdését?

Az egészség érték, sőt alapérték! Az egészség befektetés, hiszen egészséges munkaerő nélkül nincs fejlődőképes gazdaság.


EGÉSZSÉGVÉDELEM

Mit tesz az EU annak érdekében, hogy polgárai egészségesek legyenek?

Mindent! A belső piacot (személyek, áruk, szolgáltatások, tőke szabad mozgása) úgy szabályozza, hogy polgárai egészsége ne sérüljön. Elvárja, hogy minden szektor politika kialakításakor figyelembe vegyék az egészségre gyakorolt hatásokat. A népegészségügy egyes területein – dohánytermékek, vér- és vérkészítmények biztonsága, szervek és szövetek biztonsága – közösségi szintű szabályokat fogadnak el.

Szigorodnak-e vagy enyhülnek a dohányzás elleni jogszabályok?

Az EU alapvetően elkötelezett a dohányzás elleni küzdelemben. A közösségi szabályozás elsősorban a dohánytermékek adóztatására, forgalmazására és reklámozására terjed ki. A passzív dohányzás ellen EU-szerte jogszabályok védik a nem-dohányzókat, mellyel a jelenlegi magyar szabályozás szinkronban van. A dohánytermékek reklámozása korlátozás alá esik, melyre vonatkozóan a jelenlegi magyar szabályozás egyes elemeiben az EU-normáknál szigorúbb. A dohánytermékek forgalmazása tekintetében a csomagoláson levő fogyasztói információt szigorúan szabályozza az EU, a doboz 30, ill. 40%-át előre meghatározott figyelmeztető feliratok foglalják el. Ennek hazai átvétele folyamatban van, melynek eredményeként a cigarettás dobozok külső felülete átalakul. A dohánytermékek adótartalma szintén közösségi szinten szabályozott. Magyarország 2009-ig szóló átmeneti mentességet kapott az azonnali adóemelés alól, az elkövetkezendő időszakban azonban minden évben jelentős fogyasztói áremelkedéssel kell számolni.

A csatlakozás után várható-e, hogy az egészségfejlesztés, a civil szervezetek jelentős EU-forrásokhoz jutnak?

A 2003-2008. évekre szóló Közösségi Népegészségügyi Akcióprogramhoz Magyarország a teljes időszakra csatlakozott. A program teljes költségvetése 312 millió Euro, mely komoly szakmai fejlesztéseket és együttműködéseket ösztönöz és tesz lehetővé, azonban ez nem teremt jelentős külső forrásokat a hazai egészségfejlesztéshez. Tudni kell, hogy az Unió elsősorban több tagország intézményeinek közös programjait részesíti előnyben.

Vannak-e olyan programok, amelyek még nyitva vannak Magyarország számára?

Sokkal több forrás áll majd rendelkezésre a kutatási és képzési tevékenységek támogatására. Elsősorban a magyar egyetemek, főiskolák, akadémiai műhelyek kezdeményezőképességén múlik, hogy milyen programokban tudnak részt venni. Az Európai Unió jelentős támogatást nyújt kutatásfejlesztésre, ennek keretében jelenleg a 6. Tudományos Kutatási Keretprogram végrehajtása van folyamatban. Magyarország évek óta részt vesz pályázatokkal a kutatási keretprogramban minden részterületen, az orvostudományi, egészségügyi pályázatok a magyar pályázatokon belül jelentős helyet foglalnak el, és a nyertes pályázók között is szép számmal szerepelnek. Az így elnyert kutatási pályázatok további lehetőséget biztosítanak a magyar kutatóknak a tagállami kutatóintézetekkel való együttműködésre, közös projektek megvalósítására és egyúttal komoly külső forrást jelentenek a magyar kutatás számára.

Pozitív vagy negatív hatásuk van-e az egészségre a közösségi szabályozásoknak?

Egyértelműen pozitív! Az EU csatlakozás egyértelműen pozitívan hat a lakosság egészségi állapotára. Ezek a közegészségügyi, járványügyi, fogyasztóvédelmi, minőségbiztosítási szabályok önmagukban felérnek egy sikeres népegészségügyi programmal.

Hogyan tudja az EU polgárai egészségét védeni, amikor az egységes belső piac a személyek és áruk szabad mozgását teszi lehetővé?

Bár az egészségügy kérdései döntően mindmáig a tagállamok hatáskörében maradtak, az Európai Gazdasági Közösség már megalakulásától kezdődően széles körben fogadott el az emberi élet és egészség védelmét szolgáló normákat, intézkedéseket, illetve a gazdasági életre, a kereskedelemre, a minőségügyre, a fogyasztóvédelemre, a foglalkoztatásra, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, a környezetvédelemre, a kutatásra és egyéb területekre vonatkozó olyan szabályozásokat, amelyek közvetett hatást gyakorolnak az egészségre. Az 1990-es évek közepétől bekövetkezett krízis helyzetek (pl. kergemarhakór és dioxin), valamint az ezekre való megfelelő és hatékony közösségi reagálás hiánya újra felhívták a figyelmet az egészségügy kérdésére, s ennek nyomán az EU további, még szigorúbb belső szabályozást vezetett be annak érdekében, hogy a polgárok egészsége ne sérüljön.

Mely területeket fedik le ezek a belső szabályozások?

- Az áruk szabad áramlása a közegészségügyi, járványügyi, fogyasztóvédelmi, minőségbiztosítási területeket, így például humán és állatgyógyászati gyógyszerek, orvostechnikai eszközök biztonsága, élelmiszerbiztonság, kozmetikumok.

- A környezet egészségügy hazai szempontból is jelentős, valamint határokon átnyúló hatással rendelkező területein, például vízminőség (ivóvíz, fürdővizek), veszélyes vegyi agyagok, sugárvédelem

- A személyek – kiemelten a munkaerő - szabad áramlásánál (Schengeni Egyezmény) mind az egészségügyi, mind pedig a szociális biztonsági kérdések meghatározóak és a polgárokat védik

Magyarország mit tett annak érdekében, hogy az EU szabályozást átvegye?

Mindent megtett. Az EU szabályozás átvételre és a magyar jogrendbe szisztematikusan beépítésre került. Ezzel a jogharmonizáció teljes körűen megtörtént. A magyar jogrendbe átültetett szabályozás döntő része már ma is hatályos, a csatlakozás időpontjától pedig a magyar szabályozás az EU szabályozással teljesen kompatíbilis lesz.

Ezek a szabályok tehát élnek már a magyar gyakorlatban?

Döntően igen, a gyakorlatban még van tennivalónk a szakemberek oktatásában, képzésében és a szabályok betartásának folyamatos ellenőrzésében.

Hogyan tudja Magyarország garantálni azt, hogy azt a fajta minőségbiztosítást, amelyet ezek a szabályozások kikényszerítenek, megvalósítsuk?

Az EU jelentős előcsatlakozási forrásokat biztosított Magyarország számára annak érdekében, hogy akkreditált laboratóriumokat hozzunk létre, az áruk, szolgáltatások, munkahelyek létesítése, környezetvédelem, stb. minőségének garantálására. Ezek elkészültek és üzemelnek. A következő részben számos, az egészségvédelemmel kapcsolatos kérdés következik.

A veszélyes anyagokkal és készítményekkel kiskereskedelmi forgalmazást folytatni kívánó vállalkozó hol kaphat felvilágosítást a szükséges teendőkről (pl. engedély, bejelentés stb) vonatkozó előírásokról, feltételekről?

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes intézetei nyújtanak tájékoztatást.

Magyarországra behozott, itt forgalmazni kívánt anyaggal kapcsolatos tevékenység bejelentése milyen előírások alapján és formanyomtatvány szerint történik?

A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet tartalmazza a szükséges információkat.

Mérgezések, azok gyanúja, vélelme esetén (pl. „gyerek megkóstolta a tisztítószert") hova lehet fordulni?

Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat. Tel.: 06-80-201-199, illetve a háziorvosi ügyeletek.

Hol lehet a munkavégzésre irányuló tevékenységgel vagy annak megkezdésével kapcsolatos engedélyek megszerzésével, vagy a munkavégzésre, munkakörülményekre irányuló követelményekkel, vagy a munkáltatói kötelezettségekkel, vagy a munkahelyeken megengedett határértékekkel kapcsolatos jogszabályokról tájékoztatást kapni?

Fodor József Országos Közegészségügyi Központ- Országos Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Intézetében működő Munkavédelmi Információs Szolgálattól (MISZ) (telefon: 06-80-204-264) vagy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes intézetétől.

Hol kaphat a rákkeltő anyagokkal munkát végző munkavállaló, vagy érdekképviseletüket ellátó tájékoztatást arról, hogy melyek az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés szabálya, amelyek betartását a munkáltatótól elvárhatják?

Fodor József Országos Közegészségügyi Központ- Országos Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Intézetében működő Munkavédelmi Információs Szolgálattól (MISZ) (telefon: 06-80-204-264) vagy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes intézetétől

Mi minősül képernyő előtti munkavégzésnek? Az ezzel kapcsolatos tájékoztatáshoz hol juthat hozzá?

Fodor József Országos Közegészségügyi Központ- Országos Munkahigienes és Foglalkozás egészségügyi Intézetében működő Munkavédelmi Információs Szolgálattól – munkaidőben (MISZ) (telefon: 06-80-204-264) vagy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes intézetétől

Mikor éri el a hazai munkavédelmi helyzet a tagországok színvonalát?

Ha a hazai érvényes és EU konform jogszabályoknak megfelelő Helyes Munkahelyi Gyakorlat válik általánosan jellemzővé mindenütt, ahol azok betartása kötelező

Milyen munkavédelmi szabályok vonatkoznak a külföldön munkát végzőkre?

Az adott ország előírásai.

Előírható-e a foglalkoztatást megelőző munkaalkalmassági vizsgálat keretében olyan vizsgálat, amely a hazai szabályozásban nem szerepel (pl. HIV/AIDS)?

Az egyenlő bánásmód elve alapján a másik tagállamból érkező munkavállalótól tilos olyan orvosi, egészségügyi feltételt megkövetelni, amelyet a nemzeti munkavállalók részére sem ír elő jogszabály kötelezően.

Diszkriminációnak minősül-e, ha női munkavállalónak - a terhességgel, anyasággal összefüggésben – bizonyos munkavégzést – átmenetileg nem engedélyeznek?

Nem, mivel önmagában ez a feltétel még nem a nők hátrányos megkülönböztetését jelenti, hanem a speciális védelmet biztosítja.

Milyen a vízminőség az adott településen?

Az ÁNTSZ területileg illetékes megyei Intézete, illetőleg a Fővárosi Intézet birtokában vannak a vízvizsgálati eredmények, amelyekről bárki tájékoztatást kaphat. (2004-től az előző évben végzett vizsgálatok értékelése az ÁNTSZ honlapján is olvasható lesz.)

Egészségügyi szempontból milyen ivóvízcsövek és szerelvények használhatók?

A vonatkozó hazai jogszabály előírja, hogy az ivóvízellátásban használt minden anyag egészségügyi szempontból engedélyköteles. Az engedélyt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal adja ki és öt évig érvényes. A mindenkori érvényes lista havi frissítéssel folyamatosan olvasható az ÁNTSZ honlapján. (www.antsz.hu)

Úszómedencéhez milyen bevonatok, szerelvények és vegyszerek használhatók?

A bevonatok, szerelvények és egyes vegyszerek az ivóvízellátásban használt anyagokkal azonos módon az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyével alkalmazhatók. A fertőtlenítőszerek és algaölőszerek ún. biocid anyagok, engedélyezésüket az erről szóló rendelet szabályozza.

Biztonságos-e fürödni a hazai folyókban és tavakban?

Jogszabály írja elő a szabadvízi strandokra vonatkozó higiénés követelményeket. A vízminőséget a fürdőzési szezonban rendszeresen ellenőrzik, ha az nem megfelelő, tájékoztatják az adott strandon a fürdőzőket. Kizárólag a helyi önkormányzat által kijelölt strandokon szabad fürödni, mert az ellenőrzés csak ezekre terjed ki. A fürdőzési szezonban naprakész információ olvasható az ÁNTSZ honlapján minden vizsgált strand vízminőségére vonatkozóan.

Mire számíthatunk a csatlakozás után élelmiszereink biztonságosságát illetően?

Hazánkban az élelmiszerek biztonságossága eddig is magas szintű, és rendszeresen ellenőrzött volt. Előírásaink jelenleg is csaknem azonosak az Uniós elvárásokkal. A feltárt „élelmiszerbotrányok" ellenére az Európai Unióban forgalmazott élelmiszerek a legbiztonságosabbak közé tartoznak a világon. Így ezen a területen rosszabbodással nem kell számolnunk.

Hogyan vélekedik az Európai Unió a genetikailag módosított élelmiszerekről?

A genetikailag módosított élelmiszerek, valamint az eddig még szokásszerűen nem fogyasztott, új élelmiszerek biztonságosságát az Európai Unió kiemelten kezeli. Ezekre a termékekre vonatkozó közösségi szabályozás jelenleg a világon a legszigorúbb. Minden egyes forgalomba hozni kívánt genetikailag módosított élelmiszer és egyéb új élelmiszer engedélyköteles, és az engedélyt csak nagyon alapos egészségügyi kockázat-elemzés, tudományos vizsgálat, környezeti hatásvizsgálat birtokában adják meg.

Mennyire veszélyesek az élelmiszereinkben található adalékanyagok, és várható-e változás az adalékanyagok alkalmazásában csatlakozásunk után?

Az utóbbi időben egyre több híresztelés röppent fel az egyes adalékanyagok ártalmasságáról. A kérdés valóban fontos, hiszen az adalékanyagok az élelmiszerekkel rendszeresen szervezetünkbe jutó vegyi anyagokat jelentenek. Éppen ezért szabályozásuk is, ellenőrzésük is alapos körültekintést igényel. Jelenleg csak olyan adalékanyagok kerülhetnek élelmiszereinkbe, amelyek esetén az élelmiszerekben jelenlevő mennyiség százszor kisebb, mint az állatkísérletekben teljesen ártalmatlannak bizonyuló határérték. Az adalékanyagok a legjobban kivizsgált és legkevésbé ártalmas anyagok körébe tartoznak, minden ellenkező híresztelés ellenére. Az adalékanyagokra vonatkozó hazai szabályozás jelenleg is már teljesen azonos az Európai Unióéval, így változás nem várható.

Hogyan befolyásolja az áruk szabad áramlása az élelmiszerek biztonságát?

Az Európai Unió az élelmiszerekkel kapcsolatban nagyon kevés előzetes engedélyezést tart szükségesnek, ezért nálunk is meg kellett szüntetni az import élelmiszerekre vonatkozó előzetes egészségügyi engedélyeztetési rendszert. Az előzetes engedélyeztetés szerepét a piacon levő termékek fokozott ellenőrzése váltja fel.

Igaz-e, hogy Uniós csatlakozásunk után nem fogyaszthatunk mákkal készült ételeket?

Az Európai Unióban a mákkal készült ételek (mákos kalács, mákos tészta) fogyasztása nem szokásos, de nem is tiltott. A hagyományosan fogyasztott ételek betiltása az Unióban nem szokás, tradicionális élelmiszereit minden nemzet természetesen megtarthatja. Étkezési mák az Unióban is kapható, de jelenleg Magyarországon – éppen a nagyobb mákfogyasztás miatt – a mákban levő alkaloid tartalomra vonatkozóan szigorú határérték van érvényben. Az Európai Uniónak viszont, éppen a mákfogyasztás csekély volta miatt, nincs erre vonatkozó határértéke. E szigorú hazai határérték fenntartásáról, ha az a jövőben is indokolt lesz, egyeztetni lehet az Unióval.

Igaz-e, hogy a HACCP rendszer miatt a vendéglátósoknak, kereskedőknek jelentős beruházásokat kell eszközölni?

A HACCP rendszer olyan élelmiszerbiztonsági rendszer, melyben az egység vezetőinek és dolgozóinak kötelessége azt átgondolni, tudatosítani, hogy az általuk készített termék veszélyeztetheti-e a fogyasztót, ha igen, akkor hogyan, és mit kell tenniük a veszély elhárítására. Ez a rendszer arra ösztönzi az élelmiszerek előállítóit és fogalmazóit, hogy a biztonságos élelmiszerek előállításának felelősségét tudatosítsák, és minden szükséges intézkedést megtegyenek ennek érdekében. Ha a HACCP elemzés azt mutatja, hogy az egységben előállított termék nem biztonságos, akkor valóban szükség lehet beruházásokra is, vagy az előállított termékek körén kell módosítani. Ha egy egység eddig is betartotta az előírásokat, és megfelelő higiéniai körülmények között üzemelt, a HACCP rendszer bevezetése csak a szemléletmód átalakítását jelenti.

Az egészségügyi szolgáltatás működési engedélye érvényes lesz-e az EU tagállamaiban is?

Nem. Az engedélyezési gyakorlat tagországi kompetencia, maga a működési engedélyezés léte egységesen nem megkövetelt, a gyakorlat országonként eltérő, az adott tagország követelményeit kell teljesíteni.

A szakmai felügyelet megköveteli-e a hazainál szigorúbb EU szakmai feltételeket, hogyan teljesíthetők az EU konform feltételek?

A szakmai felügyelet a külső minőségbiztosítás része. E tekintetben –bár törekvések vannak- nincs egységes EU követelmény, a hazai előírásoknak kell megfelelni, amik ma sem enyhébbek az EU tagországai –egymástól is eltérő- gyakorlatánál. Tehát e tekintetben az EU tagságtól független szakmai szabályok az irányadók továbbra is.


GYÓGYSZEREK

Változnak-e gyógyszerek árai az Európai Unióhoz történő csatlakozással?

Csatlakozásunk önmagában nem eredményez árváltozást. Az EU-nak nincs gyógyszer átlagára, nincs egységes árrendszere. Az EU-hoz tartozó országok közül pl. a Franciaországban, Spanyolországban alkalmazott árak olcsóbbak, mint a többi országban.
A mai magyarországi gyógyszerárak megállapításánál ezért a biztosító a hazai ármegállapítás során figyelembe veszi az említett országok árait. Az EU-ba történő belépés után is megmarad a nemzeti ár- és ártámogatási meghatározási lehetőség, ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az EU országokban a gyógyszereket eltérő mértékű ÁFA terheli.

Lesznek-e olcsó magyar gyógyszerek?

A gyógyszerekre vonatkozó forgalmazás feltétel változatlanul a magyarországi törzskönyvezés. A hazai gyógyszergyártók évtizedek óta a nemzetközi követelményeknek megfelelő gyártást végeznek. Terápiás igény esetén az olcsó magyar gyógyszerek előállításának nincs akadálya.

Kiválthatja-e a beteg itthon felírt gyógyszerét például Ausztriában hosszabb ott-tartózkodás - üdülés, rokonlátogatás - alatt?

A gyógyszer kiváltásának akadálya nincs, mert a hazai forgalmazású gyógyszerek döntő többsége - ha más néven is - az európai országok többségében is forgalomban van. A gyógyszer árához nyújtott támogatások rendszere és mértéke azonban országonként eltérő. Ebből következik, hogy a hazánkban támogatott gyógyszer csak Magyarországon váltható ki támogatással, illetőleg a gyógyszer árára vonatkozóan az egyes országok között jelentős különbségek lehetnek.

Magyarországon hozzájuthat-e a beteg az EU-ban használt bármely gyógyszerhez?

Nem, mert ugyan az EU az egységes törzskönyvezés gyakorlatát követi, de az nem jelenti az automatikus forgalmazást. Az EU-hoz történő csatlakozással viszont a gyógyszerek magyarországi törzskönyvezése felgyorsul, melynek eredményeként a gyógyszer forgalmazási ideje lerövidül.

Valamelyik EU országban támogatott gyógyszer csatlakozáskor automatikusan támogatottá válik-e Magyarországon?

Az EU-ban nincs egységes támogatotti lista. Egy adott ország biztosítási és jogi rendszere határozza meg a támogatottságot, ami más országokban nem kötelező.

Bővül-e a gyógyszerválaszték, az EU más tagállamaiban forgalmazott gyógyszert meg lehet-e kapni Magyarországon is?

A gyógyszerválaszték természetesen szélesedik. A legelterjedtebb, legáltalánosabban alkalmazott gyógyszereket központilag vizsgálják, illetve törzskönyvezik, melyet ezt követően minden tagállam beemel a saját gyógyszerkincsébe. Mindemellett a megfelelő minőségű speciális magyar gyógyszerek sem tűnnek el a gyógyszertárakból.

Gyorsabb lesz-e a korszerű, új gyógyszerekhez való hozzájutás (pl. rákellenes szerek, bio- és géntechnológiával előállított készítmények?

Igen, mert az Európai Unióban közös szakmai munkát követően törzskönyvezik ezeket, így az egyes tagállamoknak már csak be kell jegyezni a saját nemzeti gyógyszer nyilvántartásukba.

A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok elérhetők lesznek-e az Európai Uniós csatlakozás után is?

Igen elérhetők, csak az elnevezés változik majd: tradicionális, természetes alapú gyógyszerként kerülnek forgalomba, azzal a feltétellel, hogy a természetes alapanyagot legalább 15 éve ismerik és használják Európában.

Figyelembe veszik-e az egyes betegcsoportok különleges igényeit? Megtudhatja-e például a tejcukor vagy lisztérzékeny beteg, hogy az adott gyógyszer tartalmaz-e laktózt, vagy glutént?

Igen, mert előrelépést jelent majd, hogy az EU-ban egységes rendelkezések írják elő, hogy a gyógyszer csomagolásán vagy dobozában fel kell tüntetni, hogy az adott gyógyszer tartalmaz-e például laktózt vagy glutént, illetve más, egyéni érzékenységi reakciót okozó segédanyagot (egyes konzerváló szerek).


EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS EGY MÁSIK TAGÁLLAMBAN

Hogyan juthat a magyar turista sürgősségi egészségügyi ellátáshoz az EU egy másik tagállamában?

Ha átmenetileg turistaként tartózkodunk valamely EU-tagállamban, sürgősségi betegellátást kaphatunk ugyanolyan feltételekkel, mint az adott ország állampolgárai. Itthoni egészségbiztosításunk alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mindazokat az ellátásokat kifizeti, amelyeket az EU-tagállam állampolgárainak is a biztosítójuk fizet; ezeket tehát külföldön térítésmentesen kapjuk. Azon ellátásokért viszont, amelyekért az EU-tagállam állampolgárai is maguk fizetnek, a magyar állampolgároknak is fizetni kell. A kiutazás előtt mindössze az E 111 számú formanyomtatványt kell felvenni a lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál.

Térítésmentes-e a sürgősségi ellátás?

Az Európai Unió vonatkozó rendeletei értelmében a magyar biztosítottnak a sürgősségi ellátást egy másik tagállamban ugyan olyan feltételekkel kell nyújtani, mintha az adott államban lenne biztosított. Ez azt jelenti, hogy ha a sürgősségi ellátás az adott tagállam állampolgárainak illetve az ott biztosított személyeknek térítésmentes, akkor a magyar biztosított is térítésmentesen kaphatja az ellátást, egyéb esetben ugyanolyan mértékű térítést fizet, mint az adott tagállamban biztosított személy.

Szükséges-e külön utasbiztosítást kötni?

A sürgősségi egészségügyi szolgáltatások fedezetére csak olyan utasbiztosítási kötvényt érdemes vásárolni, amely az adott tagállam szabályai szerint a biztosítottak által fizetendő ún. „önrész" hozzájárulást megtéríti.

Van-e lehetőség a magyar biztosítottak gyógykezelésére egy másik EU tagállamban?

A magyar biztosítottak külföldi gyógykezelését a többi EU-tagállam is engedélyhez köti, miközben a szolgáltatások, így az egészségügyi szolgáltatások szabad áramlása előtt nincs korlát, azaz mindenki olyan szolgáltatást és ott vesz igénybe a csatlakozás után, amilyet, és ahol csak szeretne. Ugyanakkor az államok a költségeket csak meghatározott feltételek teljesítése esetén vállalják át, s e feltételeket joguk van szabadon megállapítani. Az egyetlen, amit nem tehetnek meg, hogy más feltételeket támasztanak a saját állampolgáraikkal és más feltételeket más Uniós tagállamok polgáraival szemben. Ezért egy olyan EU-állampolgár beteg, aki biztosítója hozzájárulásával érkezik Magyarországra gyógykezelés céljából, az ellátásért nem fizet, a számlát biztosítója egyenlíti ki. Aki viszont felhatalmazás nélkül érkezik, saját maga fizeti a számlát.

A magyar biztosítottak esetében a külföldi gyógykezelés költségeihez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár akkor járul hozzá, ha a külföldi gyógykezelés indokoltságára vonatkozóan előzetesen orvosi szakvéleményt szereztünk be. A szakvéleményt a gyógykezelés jellege szerint illetékes országos intézet nyújtja, s ennek alapján az egészségbiztosító fedezi a költségeket.


NYUGDÍJAK, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

Változik-e a magyar nyugdíjrendszer a csatlakozás miatt?

Nem, minden tagország a saját nyugdíjrendszerét szabályozza.

Változik-e a nyugdíjak összege a csatlakozás miatt?

Nem, a nyugdíjemelés is nemzeti szabályozási hatáskör. A nyugdíjemelést azonban biztosítani kell a tagországokba folyósított nyugdíjak után is.

Adóköteles lesz a nyugdíj a csatlakozás miatt?

Nem, az adózási szabályokról továbbra is a magyar Országgyűlés dönt, a kettős adóztatás elkerüléséről az egyes országok kétoldalú egyezményeket köthetnek.

Változik-e annak a személynek a helyzete, aki csak magyar biztosítási időt szerzett?

Nem, a nyugdíj-megállapítás változatlan módon történik.

Változik-e a magyar szociális ellátórendszer a csatlakozás miatt?

Nem, a szociális ellátás nemzeti hatáskörben marad.

Milyen lehetőségei vannak az EU-nak a szociális védelem területén?

Az EU az utóbbi években bevezette a nyitott koordináció alkalmazását egyes szociális védelmi területeken. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok közös stratégiai célokat határoznak meg, és rendszeresen jelentéseket készítenek e célok megvalósításáról az egyes tagállamokban. A legjobb gyakorlatokat megismerik, közkinccsé teszik. A nyitott koordináció módszerét alkalmazzák jelenleg a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, valamint a nyugdíjak területén. A nyitott koordináció nem jelent harmonizációt!

Milyen akcióprogram van ezen a területen?

Az Európai Unió társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet célzó akcióprogramja 2001-ben indult. A program leszögezi, hogy a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem minden tagállam feladata, így a program szándéka a tagállamok akcióinak gazdagítása, az országok közötti együttműködés, a tapasztalatcsere elősegítése. Az akcióprogramot a tagországok által kidolgozandó nemzeti akciótervekkel összhangban kell megvalósítani. Az akcióprogram három területen nyújt támogatást, így a társadalmi kirekesztődés jellemzőinek, okainak, tendenciáinak elemzése, közös módszerek kidolgozása, tanulmányok kimunkálásában; politikai együttműködés, információ-csere, a legjobb gyakorlatok kölcsönös megismertetésében; valamint az érdekelt ek bevonásával párbeszéd előmozdításában, európai szintű hálózatépítés támogatásában a szegénység és társadalmi kirekesztődés elleni harcban részt vevő nem kormányzati szervek között.

Magyarország a közösségi akcióprogramhoz csatlakozott, és mindegyik területen aktív kíván részt venni abban.



MUNKAVÁLLALÁS, HOSSZABB TARTÓZKODÁS EGY MÁSIK EU TAGÁLLAMBAN: SZOCIÁLIS BIZTONSÁG

Melyik tagállam joga vonatkozik a munkavállalókra?

A szociális biztonsági rendszerek alakítása, szervezete, finanszírozása és működtetése nemzeti hatáskörben van, így az 1408/71 és az 574/72/EGK tanácsi koordinációs rendeletek szabályozzák az egyes tagállamokban a betegség, anyaság, gyermeknevelés, rokkantság, munkanélküliség, öregség, hátramaradottak, halál esetén járó - járulékokból vagy adókból finanszírozott - ellátások összehangolását. Ez annak biztosítását jelenti, hogy az uniós munkavállalók más tagállamban történő munkavégzés esetén a polgárok szociális biztonsági jogai ne sérüljenek. E koordináció általános főszabálya a munkavégzés helye szerinti biztosítási alapelv, azaz a munkavállaló ott minősül biztosítottnak, ahol a munkavégzés történik.

Munkavállalóként hol kell járulékot fizetni, hol lehet az ellátásokat igénybe venni?

Ha munkát vállalunk valamely EU-tagállam területén, akkor annak a tagállamnak a jogszabályai vonatkoznak ránk, ott kell biztosítást fizetnünk és ott válunk jogosulttá az ellátásokra is. Ez vonatkozik a betegség, anyaság, gyermeknevelés, rokkantság, munkanélküliség, öregség, hátramaradottak, halál esetén az adott tagállam által nyújtott ellátásokra.

E szabály alól csak azok mentesülnek, akiket munkáltatójuk munkavégzés céljából küld ki egy más tagállam területére. A kiküldöttek Magyarországon maradnak biztosítottak, mintha továbbra is itt dolgoznának, de a munkavégzés helye szerinti tagállamban is igénybe vehetik az egészségügyi ellátásokat.

Magunkkal tudjuk-e vinni családtagjainkat a külföldi munkavállalásra?

Igen, az eltartott családtagok jogosultak az adott tagállamban az egészségügyi ellátásra, valamint a családtámogatási ellátásokra.

Mit kell tudnia a magyar orvosnak, ha EU tagország állampolgárát látja el?

Az egyenlő bánásmód alapján az EU-tagállamokban biztosítottak Magyarországon a magyar biztosítottakkal azonos feltételekkel térítésmentes sürgősségi betegellátásban részesülhetnek. Az azonosság az ellátást nyújtó szolgáltató OEP általi finanszírozására is vonatkozik, tehát az EU-állampolgár betegek tekintetében megszűnik az árlista alapján felszámított és kiszámlázott szolgáltatások nyújtásának gyakorlata. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó ugyanolyan mértékű finanszírozásra jogosult, mint a magyar biztosítottak ellátása után. A szolgáltatónak kifizetett díjat az OEP attól a külföldi biztosítótól kapja vissza, amelynek a betegét a magyar orvos ellátta. Mindez csak abban az esetben történik, ha az EU állampolgár az orvosnak bemutatta az E 111-es formanyomtatványt. Az utólagosan kiállított formanyomtatványok elfogadására a szolgáltató nem kötelezhető. Nyomtatvány hiányában a kezelésről számlát állíthat ki, saját díjszabása alapján.

A Magyarországra áttelepült EU-állampolgár nyugdíjasok részére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár TAJ-számot állít ki, ha a nyugdíjas bemutatja a külföldi biztosító intézete által a magyarországi ellátások költségének viselésére vonatkozó kötelezettségvállalását. A TAJ-számmal rendelkező beteget a magyar nyugdíjasokkal azonos módon kell ellátniuk az orvosoknak.

Az EU tagállamaiból érkező biztosítottak Magyarország csatlakozása után egységesen - biztosítójuk hozzájárulása esetén annak terhére -, a magyar állampolgár biztosítottakkal azonos finanszírozási feltételek mellett vehetik igénybe a magyarországi szolgáltatásokat. Hozzájárulás hiányában a szolgáltató számlát bocsát ki, a külföldi biztosított a felmerült költségeket maga viseli.

Ki kinek téríti az egészségügyi ellátások költségét?

A sürgősségi ellátások költségeiért nemcsak az OEP fizet az EU-tagállamoknak, hanem az összes EU-tagállam biztosítója is az OEP-nek, ha az ő biztosítottjukat Magyarországon részesítik sürgősségi ellátásban. Az EU-ban alkalmazott 1408/71/EGK rendelet alapján a tagállamok illetékes teherviselői (biztosítói) általában negyedéves elszámolási rendszerben térítik meg az egymás területén tartózkodó biztosítottak ellátása kapcsán felmerült költségeket.

A nyugdíjasok hol jogosultak egészségügyi ellátásra?

A nyugdíjasok a lakóhelyükön jogosultak egészségügyi ellátásra függetlenül attól, hogy biztosítási időt korábban hol szereztek. A lakóhelytől eltérő országban tartózkodás alatt sürgősségi ellátás jár.

Magyar nyugdíjasként lehetőségünk van arra, hogy áttelepüljünk valamely EU-tagállamba, ha az ehhez szükséges anyagi feltételekkel rendelkezünk. Ebben az esetben a külföldi egészségügyi ellátás költségét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti külön előzetes engedély alapján. Az ellátások teljes köre igénybe vehető, nemcsak a sürgősségi ellátások. A külföldre települt nyugdíjasnak is lehetősége van azonban arra, hogy az azonnal szükséges sürgősségi ellátásokat valamely másik tagállamban igénybe vegyen.

A nyugdíj szempontjából változik-e annak a személynek a helyzete, aki több országban szerzett biztosítási időt?

Igen, a biztosítási időket összeszámítják a jogosultságok eléréséhez, azaz a minimális biztosítási idő eléréséhez. A nyugdíj összegét azonban minden ország az adott országban szerzett tényleges biztosítási idő és járulékfizetés alapján állapítja meg.

Hogyan változik a minimumnyugdíj összege a csatlakozást követően?

A nyugdíjminimum színvonalára nincsenek külön EU-s előírások. Változást annak a személynek jelenthet a csatlakozás, aki több országból kap nyugdíjat. Amennyiben az EU koordinációs szabályainak alkalmazásával számított és az egyes országokból folyósított nyugdíjösszeg összesen nem éri el a lakóhely szerinti országban irányadó minimumnyugdíjat, bár az érintett személy a szolgálati ideje alapján egyébként jogosult lenne a minimumellátásra, a folyósított nyugdíjösszeget erre a minimumra kell a lakóhely szerinti országnak kiegészítenie. Ez mindegyik EU tagállamban alkalmazandó szabály.

Ha a nyugdíjas más EU tagországba költözik, kapja-e nyugdíját változatlanul?

Igen, a megszerzett nyugdíjat abba a tagországba kell folyósítani, ahol a nyugdíjas él.

Mit kell tenni annak a személynek, aki több országban szerzett jogosultságot?

Minden esetben a lakóhelye szerinti illetékes intézményhez kell fordulnia, Magyarországon a nyugdíj esetében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz. Az illetékes intézményen keresztül, az EU egységes nyomtatványok kitöltésével igényelhető az összes EU tagországban szerzett jogosultság. Ezek a nyomtatványok a csatlakozás idejére magyarul is rendelkezésre állnak.

Milyen pénznemben történik a nyugdíjak folyósítása?

A nyugellátások folyósítása a tagállamok hivatalos pénznemében történik. Az Euro bevezetése természetesen egyszerűsíti az ellátások folyósítását is. Az Euro-zónához nem csatlakozott országok szintén a saját nemzeti pénznemükben állapítják meg és folyósítják a nyugellátásokat. Magyarország is mindaddig forintban megállapított ellátásokat fog nyújtani Magyarországon mind a magyar, mind pedig más EU tagállamok állampolgárainak, amíg az Euro övezet tagjaivá nem válunk. A más tagországba folyósított nyugdíjakat ennek megfelelően az adott ország pénznemében fizetik ki.

Milyen feltételekkel költözhetnek a nyugdíjasok más EU tagállamba?

A nyugellátások EU-n belüli korlátlan exportja elvének érvényesülése nem jelenti a nyugdíjasok korlátlan letelepedésének lehetőségét. Ha a nyugdíjasok három hónapnál hosszabb ideig más tagállamban kívánnak tartózkodni, igazolniuk kell, hogy olyan összegű ellátással, illetve egyéb jövedelemmel rendelkeznek, amely biztosítja, hogy nem szorul a lakóhelyéül választott másik EU tagállam szociális ellátásaira.

Magyar nyugdíjas más EU tagállamban végezhet-e járulékfizetési kötelezettséggel járó kereső tevékenységet?

Természetesen igen, de ennek feltételeit a tagállamok jogszabályai határozzák meg. Ha valaki nyugdíjasként a csatlakozás után más tagállamban szeretne munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként munkát végezni, akkor az adott tagállam nemzeti szabályozása irányadó. Nincs kizárva, hogy újabb szolgálati idő szerzésével a másik országban is nyugellátásra válhat jogosulttá az érintett személy.

A hatályban lévő szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmények alapján folyósított nyugellátások újraszámításra kerülnek-e a csatlakozást követően a koordinációs szabályok alapján?

Igen, ha a koordinációs szabályok alapján kedvezőbb nyugdíj várható, akkor ezt a számítást minden esetben el kell végezni. Az újonnan kötött osztrák, német és svájci szociális biztonsági egyezményeink az EU koordinációs szabályoknak megfelelnek, ezért azok esetében újraszámításra általában nem kerül majd sor. A szintén taggá váló, volt szocialista országokkal kötött szociálpolitikai egyezményeink esetében azonban – amennyiben azok eltérő elvet követnek – azt kell megvizsgálni, hogy az egyezmény vagy a koordinációs rendelet alapján számított ellátás-e a kedvezőbb.

A különböző nyugdíjrendszerekben alkalmazott nyugdíjkorhatárok milyen következménnyel járnak?

Tekintettel arra, hogy az EU tagállamok nyugdíjrendszereiben alkalmazott nyugdíjkorhatárok nem egységesek, a tagállamokban történő nyugdíjba vonulás lehetősége eltérő időpontokban nyílhat meg. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy pl. 5 különböző tagállamban előfordulhat, hogy 5 eltérő időpontban nyílik meg a nyugdíjjogosultság, ugyanis mindegyik országban az ott érvényes nyugdíjkorhatárt kell alkalmazni.

Rokkantsági nyugdíjra jogosultság esetén az állapotváltozás hogyan érinti a más tagállamból folyósított ellátást?

A rokkantsági nyugdíj jogosultsági szabályainak meghatározása, így a rokkantság szükséges mértékének, illetve az orvosi felülvizsgálat rendszerességének meghatározása is kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozik. A tagállami jogszabályok eltérő rokkantsági mértéket határoznak meg, amely azzal járhat, hogy a rokkantsági ellátás folyósításának ideje alatt bekövetkezett állapotjavulás eredményeként valamely tagállamban megszűnik a jogosultság és így csökken a folyósított ellátás teljes összege. Az állapotváltozás megállapításához szükséges orvosi vizsgálat elvégzésére a lakóhely szerinti országban illetékes orvos/intézmény jogosult, ha a két tagállam között erre irányuló kétoldalú megállapodást kötöttek. Ennek hiányában előfordulhat olyan eset is – ha az érintett személy egészségi állapota azt lehetővé teszi –, hogy a folyósítás helye szerinti országban illetékes orvost/intézményt kell felkeresni a vizsgálat elvégzése céljából. Ebben az esetben is a lakóhely szerinti nyugdíjbiztosítási szervek segítségét lehet kérni.

A nyugdíj összegétől függő szociális ellátásokra jogosultság megszűnik-e a csatlakozást követően, ha a több országból folyósított nyugdíjak összege meghaladja a jogosultsági összeghatárt?

Természetesen igen, hiszen ettől az időponttól a megváltozott jövedelmi helyzetet kell figyelembe venni.