A negyedik negyedévet értékelte a Richter

A Richter árfolyamhatástól megtisztítva, 10 százalékos bevétel- és nettó nyereségnövekedéssel számol forintban az idén - mondta Orbán Gábor vezérigazgató a vállalat negyedik negyedéves eredményeit értékelő sajtótájékoztatón kedden, Budapesten. Hozzátette, hogy tavaly az árfolyamváltozásokkal szűrve sikerült elérni a célokat.

Orbán Gábor elmondta: a Richter tavaly egészséges, széles bázisú növekedést ért el a régiók és a termékkategóriák szerint is. Az alapfolyamatokat jobban tükröző, az egyedi hatásokat kiszűrő üzleti tevékenységből származó nettó cash flow tavaly 184,927 milliárd forintra nőtt a 2021. évi 139,904 milliárd forint után.

Az év során kedvező árfolyamkörnyezet az év végére megfordult, az utolsó negyedévben 44 milliárd forint nem realizált árfolyamveszteség keletkezett, amely felemésztette az év első három negyedévében elért pénzügyi nyereséget.

Az év utolsó negyedévében további 25 milliárd forint értékvesztés számoltak el két K+F projekt esetében, valamint a gyógyszergyártókra kivetett 28 milliárd forintos különadó is rontotta a negyedik negyedéves eredményt - fogalmazott.

Bogsch Erik, az igazgatóság elnöke elmondta: teljesen váratlanul érte a szektort és a Richtert is a december 23-án kihirdetett különadó, amely a K+F kiadások 40 százalékát fedezné.

A gyógyszergyártó céget 25 évig vezető szakember jelezte, hogy folytatják a tárgyalássorozatot a kormányzattal, miután a korábbi egyeztetések nem vezettek sikerre.

A gyógyszerszektort sújtó, decemberben visszamenőleges hatállyal kivetett progresszív különadó alapja a teljes árbevétel. Az árbevétel 150 milliárd forint alatti része után 3 százalék adó, az azt meghaladó rész után pedig 8 százalék fizetendő.

Rámutatott: az extra teher versenyhátrányba hozza a magyarországi gyártóbázissal rendelkező, magas hozzáadott értéket előállító cégeket, így a Richtert, mivel az adó nem vonatkozik az OTC piac szereplőire. Orbán Gábor hozzátette: a cég alapforgatókönyve, hogy a pénzügyi terhet kivezetik jövőre. Amennyiben mégis fennmaradna 2023 után, akkor a Richter megfontolhatja, hogy az adófizetési kötelezettsége ne Magyarországon teljesüljön. Hozzátette: ez csak egy elméleti forgatókönyv, és bíznak a megegyezésben.

Az osztalékfizetési politika esetleges változásával kapcsolatos kérdésre Orbán Gábor elmondta, hogy az igazgatótanács is megosztott a kérdésben, több egymással ellentétes hatás érvényesült az üzleti folyamatokban, ezért még nem született döntés. 2018 óta a nettó eredmény 25-40 százaléka volt az osztalékarány a Richternél.

A kedden hajnalban közzétett gyorsjelentés szerint a Richter árbevétele a várakozásokkal összhangban nőtt 2022-ben, az adózott eredmény azonban a negyedik negyedévben jelentkező egyedi tételek miatt elmaradt az elemzői várakozásoktól. Az adózott nyereség 11,4 százalékkal 157,255 milliárd forintra nőtt tavaly, 802,755 milliárd forint árbevétel mellett, amely 27 százalékos emelkedés. A negyedik negyedévben a társaság 40,002 milliárdos veszteséggel zárt az előző évi 47,059 milliárdos nyereség után, miközben az árbevétele 27,1 százalékkal, 223,968 milliárd forintra nőtt az október és december közötti időszakban.

A Richter részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. Az elmúlt évben a legmagasabb árfolyama 9150 forint, a legalacsonyabb 6310 forint volt, hétfőn 7640 forinton zárt a papír, a keddi kereskedésben nap közben több mint 1 százalékkal gyengült.