A kutatás-fejlesztési központjait világszerte összevonja a Sanofi, az intézkedés a magyarországi K+F központot is érinti.
Ez a folyamat a Magyarországon a korábban Chinoin néven működő vállalat esetében is változást hoz – mondja Rózsa Iván a cég kommunikációs igazgatója. A magyar Sanofinál mintegy 2500-an dolgoznak több telephelyen, úgymint Újpesten, Nagytétényben, Veresegyházon és Csanyikvölgyben. A kutatás-fejlesztés területén hazánkban ma 300 magasan képzett szakember tevékenykedik, közülük legalább 50 százalékára az új munkákhoz, vagyis az új feladatokhoz továbbra is szükség lesz.
A kommunikációs igazgató közölte azt is: az átszervezés nyomán felszabaduló kutatási infrastrukturális kapacitást, épületeit a hazai egyetemeknek és a kutatóintézeteknek ajánlja fel a cég. A tervek között szerepel többek között egy inkubátorközpont létrehozása. Ennek keretében lehetőséget biztosítanak a hazai kutatóintézeteknek és akár biotech vállalatoknak, hogy kutatásaikat ultramodern környezetben folytassák. A változások csak a különböző szintű egyeztetések után léphetnek életbe.
Végül is mi indokolja a nagy átalakítást és átszervezést?
A franciaországi székhelyű társaság kutatási és fejlesztési tevékenységeit egy-egy nagyobb központba vonja össze. Korábban teljes innovációval foglakozott Magyarországon, a jövőben azonban a későbbi fázisokra koncentrál majd. A kockázatos, a betegekről a legtávolabb eső felfedező kutatás helyett a szintén magas hozzáadott értéket jelentő fejlesztési tevékenységre és a kutatás későbbi szakaszaira fókuszál 2012-től a cég.
Mit hoznak a változások a Sanofi magyarországi jelenlétében?
Komoly szereplője marad a hazai innovációnak, a gazdaságnak, az egészségügynek és persze az exportnak. Továbbra is érdekelt az innovatív készítmények fejlesztésében. És a korábbiaknál nagyobb mértékben nő a generikus fejlesztési aktivitása. A lépés hátterében a gyógyszeripar egészét érintő változások állnak.
A gyógyszergyártóknak a globális stratégiájukon módosítaniuk kell? Mi indokolja ezt?
A k+f mind költségesebb és kockázatosabb lett az esztendők során. Általában 12-15 éves, rendkívül költséges folyamat, egy-egy új gyógyszer kifejlesztése akár 1,7 milliárd dollárba is kerülhet. Ugyanakkor nagyon sok rizikóval jár. A legtöbb molekula el sem jut a kipróbálás fázisáig. A magyar Sanofi a jövőben a fejlesztés olyan fázisaival foglalkozik, amelyek kevesebb kockázattal járnak és a fejlesztések eredményei hamarabb jutnak el a betegekhez. Mindemellett megváltoznak a kormányzati hatósági elvárások, vagyis az eddigieknél hatékonyabb és biztonságosabb gyógyszereket igényelnek, mégpedig a korábbiaknál alacsonyabb áron Magyarországon is.
Egyébként nem a Sanofi az egyetlen, ahol kényszerűségből munkatársaktól válnak meg. Információink szerint a Pfizer, a GlaxoSmithKline, a Bayer Hungaria Kft, a Novartis, a Roche, az AstraZeneca is létszámleépítésre kényszerül. Az utóbbi a híradások szerint a magyarországi k+f tevékenységét teljes egészében leépítené.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!