• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Autizmus-közeli betegséget gyógyíthat az új terápia

Gyógyszerpiac Forrás: ScienceDaily.com, autism-insar.org

A hatóanyag helyreállítja az idegsejtek közötti kommunikációt.

A Mount Sinai School of Medicine kutatói azonosítottak egy hatóanyagot, amely a Phelan-McDermid-szindróma egér-modelljében javította az idegsejtek közti kommunikációt. A tünetegyüttes magatartásbeli szimptómái az autizmus-spektrum rendellenesség-kategóriájába esnek. A kutatás eredményeit május 21-én, az amerikai Philadelphiában, a Nemzetközi Autizmuskutatási Konferencián (IMFAR) ismertették.

/A Phelan-McDermid-szindróma – nevezik 22q13-deléció szindrómának is – akkor alakul ki, ha bizonyos gének hiányoznak a 22. kromoszóma végéről. A Phelan-Dermid-szindrómában szenvedő gyerekek izomtónusa igen alacsony, motoros és verbális képességeik késedelmesen fejlődnek, arckifejezésük sajátságos, kisebb fizikai abnormitásokat mutatnak. Az autizmus-spektrum esetei közül átlagosan minden százötvenedik a Phelan-Dermid-szindróma (http://acmg.omnibooksonline.com/2010/data/papers/430.pdf)

Korábbi kutatások megmutatták, hogy a SHANK3 jelű agyi gén mutációja jelentősen késleltetheti, vagy megakadályozhatja a nyelvi képességek kibontakozását, értelmi fogyatékosságot és autizmust okozhat. A Mount Sinai orvosegyetemen (New York) létrehoztak egy mutáns SHANK3 génnel rendelkező egértörzset, és megállapították, hogy ezeknek az állatoknak az agyában az idegsejtek közti kommunikáció erősen deficites, ami tanulási nehézségeket okozhat. A sejtközi közlekedés zavara arra utalt, hogy az illető sejtek nem „értek meg" megfelelőképpen – nem fejlődtek ki eléggé, hogy betöltsék funkciójukat.


A kutatók ezután az úgynevezett inzulinszerű növekedési faktor 1-es típusának (IGF1) egy származékát fecskendezték az egerekbe; a szert a Szövetségi Élelmiszer és Gyógyszerhatóság jóváhagyásával növekedésükben megrekedt gyerekek kezelésére alkalmazzák. Kétheti kezelés után az állatok idegsejt-közi kommunikációja normálissá vált, és helyreállt a sejteknek a stimuláláshoz való alkalmazkodása – a tanulási memória egyik kulcsfunkciója.


„Az IGF1-kezelésnek az ezeknél az egereknél megmutatkozó eredménye izgalmas fejlemény, állomás a Phelan-McDermid-szindrómában szenvedők végleges gyógyíthatóságához vezető úton" – értékelte a ScienceDaily.com számára az eredményt Joseph Buxbaum (PhD), az egyetem Seaver Autizmuskutató és -terápiás Központjának igazgatója. „Ha adatainkat további preklinikai kutatások is megerősítik, SHANK3 génmutációval élő betegeknek javára válhat az ehhez hasonló vegyületekkel való kezelés."


Dr. Buxbaum és munkatársai a Seaver Autizmuskutató és -terápiás Központban folytatják az IGF1 egerekben kifejtett hatásának értékelését. Patrick Hof orvosprofesszor, a Mount Sinai orvosegyetem neurológusa kifejezetten a vegyület által kiváltott neuroanatómiai változásokat elemzi majd. Ezzel párhuzamosan Jacqueline Crawley (PhD), (az egészségügyi és humán szolgáltatási minisztérium kötelékébe tartozó) amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek vezető kutatója az egerek magatartásának változásait tanulmányozza.