Egyszerűbb bekapni valamilyen csodaszert, mint elmenni egy kellemetlen vizsgálatra.
Nem szoktunk hozzá ahhoz a világhoz, amely hazugságokkal vesz körül bennünket, így nem csoda, hogy a kontrollálatlan hülyeségekre sokan vevők. Az álhírek képesek átvenni az uralmat közösségi médiában, különösen a Facebookon. Az egyik támadási célpont a gyógyszeripar, de sokan oltásellenesek, vagy éppen hisznek a homeopátiában (ebben a körben erősen felülreprezentáltak az értelmiségiek és a kisgyermekes anyukák), s a lakosság fele próbálkozott már alternatív medicinával – hangzott el a Medical Tribune keddi, étrendkiegészítőkkel foglalkozó konferenciáján Krekó Péter előadásában. A Political Capital ügyvezető igazgatója, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szociálpszichológiai Tanszékének adjunktusa egy 2016-os – az Index megbízásából – a Závecz Research által készített felmérés eredményeire támaszkodott. Meg kellene vonni az egészségügyi dezinformációs oldalak anyagi forrásait, edukációs kampányokat, tényellenőrző oldalakat kellene indítani, javasolta a szakember jelezve, milyen nagy veszélynek van kitéve a fiatalabb generációk. A gyerekek, fiatalok, ugyanis ezeken a közösségi oldalon „élnek”, ugyanakkor nem védettek az álhírek ellen. A tanulás sem mindig elegendő, ugyanis „mindenki megvezethető iskolázottságtól, életkortól függetlenül” – tette hozzá Krekó Péter.
Saját kutatásuk szerint egyre nagyobb teret nyer az internetes étrendkiegészítő vásárlás, minden ötödik (általuk) megkérdezett személy vett már online ilyen terméket – mondta dr. Fittler András, a PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézetének docense, akinek előadásából az is kiderült, hogy a patikákkal szemben nincs adat arról, hogy hány legális étrendkiegészítő forgalmazó van. Bár a letiltott termékek többsége hazai online forgalomban nem kapható, ám külföldről sokszor megrendelhető. Fittler András szerint kulcsfontosságú a forgalmazó kiléte, megbízhatósága, ám igazán nem működnek fékek ezen a piacon.
Még kevés cikk jelent meg az MTA támogatásával indított tudomany.hu portálon – amelynek célközönsége minden gondolkodni hajlandó ember –, ám elkezdődött a harc az áltudományok és a tudományos analfabetizmus ellen. A tudomány eredményeinek hiteles és közérthető közvetítése sok energiát, ráfordítást igényel Fábián István, a honlap felelős szerkesztője, a Debreceni Egyetem professzora szerint. Néhány példával illusztrálta, miként vezetik félre az embereket az áltudományos magyarázatokkal, sőt, minként tesznek szert busás bevételekre egyesek mások félrevezetésével. Az előbbire példa a vízzel hajtott autó, ami azért vicces, mert a víz szétválasztása alkotóelemeire több energiát igényel, mint amennyit a felszabaduló hidrogén elégetésével nyernek; az utóbbira pedig a mindenféle divatos vizek szolgáltak: szűz víz, smart víz, yin és yang víz (mind a terméket, mind a mellékterméket eladják a csapvíz több százszoros áráért). Nem kímélte a homeopátiát, a vércsoport szerinti diétát sem – az utóbbira 274 millió találatra lelt a Google-n, míg a kérdés tisztázására csak a töredékét. Az embereket nem csak a hiszékenység, tudatlanság fordítja az áltudományok felé, de a „hinni akarás”, a könnyebb megoldás választása is, hiszen sokkal egyszerűbb valami csodaszert bekapni, mint elmenni egy kellemetlen vizsgálatra.
Mindössze 1300 patika (az összes durván fele) jelentkezett arra a programra, amelyben logót (zöld mezőben É betű) kapnak a megbízható étrendkiegészítőt árusító gyógyszertárak. A betegek ezt nem figyelik/keresik, a patikákat pedig nem igazán ösztönzi semmi a részvételre. Mint dr. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója rámutatott, a patikába betérő beteg nem tudja, hogy bajára gyógyszer, vény nélküli szer vagy étrendkiegészítő (ami egyébként az élelmiszer kategóriába tartozik) lenne jó, ezért nagymértékben a patikusra bízza magát, így a gyógyszerészt felelősség terheli. Bár szeretné a Hungaropharma teljes körben elérni, hogy minősített gyártó termékeit forgalmazza, egyelőre 86 százalékos ez az arány, derült ki szavaiból, miként az is, hogy az étrendkiegészítők életciklusa rövid, jóval kevesebb ideig vannak forgalomban, mint a gyógyszerek.