Egyre nagyobb fenyegetés a gyógyszerhamisítás

A gyógyszerhamisítás globális terjedésére és a fokozódó veszélyre hívja fel a figyelmet a Nature Medicine aktuális számában Roxanne Khamsi szakértő. Az írás szerint a hamisítványok nemzetközi terjedését csak nemzetközi összefogással lehet megakadályozni.

Az egész nap nyitva tartó pekingi patika polcain tucatjával sorakoznak a potencianövelő készítmények. A pult mögött nővérköpenyes eladó nő kínálja a vevőnek a Viagra pirulákat. A gyógyszeres dobozon a Pfizer logó első pillantásra valódinak látszik, de a csomagolás oldalán nagybetűkkel jelzett "Hosszan tartó erekció" felirat már másról árulkodik – írja a cikket ismertető AOL News nyomán a HENT Hírlevél.

A Nature Medicine gyógyszerészeti szaklapban közölt írás szerint a gyógyszerhamisítás nemzetközi szinten is egyre gyorsabban terjedő jelenség, amely folyamatosan szedi áldozatait szerte a világban.
Roxanne Khamsi szakértő szerint a hamis gyógyszerek nem feltétlenül hatástalanok. Egyes pirulák tartalmaznak az eredetinek megfelelő hatóanyagot, igaz rendszerint az előírtnál kisebb dózisban. Más hamisítványokban egyáltalán nincs, vagy a dobozon feltüntetettől eltérő összetételű anyagok vannak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a szubszaharai régió országai a legsúlyosabban érintettek. A helyi piacokon az értékesített gyógyászati készítmények több mint 30 százaléka is hamisítvány lehet. Ezek között nem csak az ún. életmódgyógyszerek, mint például a Viagra hamis verziói szerepelnek, hanem olyan életveszélyes betegségek kezelésére javasolt pirulák is, mint a malária. A Világbank becslése szerint egy 20 millió lakosú afrikai országban évente 4 millió doboz malária elleni gyógyszert értékesítenek, amelyek közül mintegy 800 ezer csomag hamisítvány lehet.

A hamis pirulák miatt évente 4000 kisgyermek hal bele a maláriás megbetegedésbe. Az afrikai kormányok próbálnak fellépni a gyógyszerhamisítás ellen, de a szellemitulajdon-védelmi erőfeszítéseik az olcsóbb, generikus készítmények forgalmazásának visszaszorulását is eredményezhetik – gyakorlatilag lehetetlenné téve ezzel, hogy a helyiek a gyakran életmentő gyógyszerekhez hozzájussanak.

Bár a fejlődő országok vannak a leginkább kitéve a gyógyszerhamisítók veszélyes tevékenységének, de a probléma Ázsiában, az Egyesült Államokban és egyes európai országokban is érezteti hatását. A Gyógyszerbiztonsági Intézet (Pharmaceutical Security Institute) tanulmánya szerint 2007-ben több mint 100 ország tett hamis gyógyszerekről bejelentést. A fejlett országokban az ilyen esetek szórványosan fordulnak elő, de a hamisítók gyors alkalmazkodóképessége és az online kereskedelem terjedése jelentősen megnehezíti a legfelkészültebb hatóságok helyzetét is.

Az elmúlt években a hamisítók képessé váltak például az újabb fejlesztésű hologramos jelzések másolására, míg a vegyi alapú ellenőrzéseket eredeti hatóanyagot is tartalmazó pirulákkal próbálják megtéveszteni. A hamisítók fejlesztéseire reagálandó a hatóságok és a gyártók újabb és újabb biztonsági intézkedéseket vezetnek be, de az online gyógyszer-kereskedelem széleskörűvé válása újabb – ellenőrzésre szoruló – csatornát nyitott a fogyasztók felé. Az illegális online patikák olcsóbbak, nem kérnek receptet csak bankszámlaszámot, és a világ bármely tájára vállalnak kiszállítást…

Ez az a pont, ahol a szakértők nemzetközi összefogásért kiáltanak. Az Összefogás a Biztonságos Gyógyszerekért (Partnership for Safe Medicines) elnevezésű szervezet szerint a nemzeti hatóságok közötti folyamatos információcsere és a többoldalú nemzetközi megállapodások révén lehet igazán hatékony a gyógyszerhamisítás elleni fellépés.

A fenti elképzelés gyakorlati megvalósítása érdekében a WHO 2006-ban létrehozta a Gyógyászati Készítmények Hamisítása Elleni Nemzetközi Munkacsoportot (IMPACT). Sajnos a szervezet nemzeti fellépések összehangolására tett erőfeszítései egyelőre megfeneklettek, mivel a résztvevő országok nem értenek egyet a hamis, minőségen aluli és generikus gyógyszerek vonatkozó definícióban. Az egyet nem értések ellenére mégis a nemzetközi összefogás tűnik az egyetlen járható útnak. Roxanne Khamsi szerint "globális piacról van szó, vagyis egyetlen ország nem tudja a problémát önmagában megoldani".