EU: a német gyógyszeripar szervezete apokaliptikus jövőt vizionál

Egyre nagyobb uniós nyomást nehezedik Németországra annak érdekében, hogy változtasson a gyakorlaton, amelynek keretében a betegbiztosító alapok (Krankenkassék) árengedmények adásában teszik érdekeltté a velük szerződő gyógyszergyártókat. Az Európai Bizottság közölte: a legtöbb ilyen jutalmazási konstrukció nem felel meg az államszövetség közbeszerzési jogszabályainak.

A Krankenkassék által kötött keretszerződések a gyógyszertárak (első sorban generikumokkal való) ellátására vonatkoznak, és meghatározzák az engedmények mértékét, amelyeket a szállítók adnak nekik (t. i. a biztosítóknak). Vagy meghatározott hatóanyagokat tartalmazó készítmények csoportjaira kötik őket, vagy pedig egy-egy gyártó cég teljes termékkínálatára.

A szerződések magukban foglalhatják például, hogy a biztosító közvetlen díjazásban részesíti a gyártót, de előfordul az is, hogy kötelezi magát: nem ír ki össz-európai beszerzési pályázatot. Ha pedig – állítja az Unió kormánya – bizonyos gyártók nem mennek bele az ilyenfajta megállapodásokba, ez utóbbiak a konkurrenciával köttetnek meg. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a nem kooperáló szállítók a szerződések hatályának lejártáig ki vannak zárva az NSzK piacáról.

A bírált rendszer alapját a 2007 áprilisa óta hatályos német törvény jelenti, amely kötelezi a gyógyszertárakat, hogy a diszkontszerződések révén nem fedezett termékeket olyanokkal helyettesítsék, amelyek élvezik ezt a fajta támogatást – kivéve, ha a gyógyszert rendelő orvos pontosan meghatározza, mit mivel helyettesíthetnek.

A jutalmazási rendszer nem egyszerűen hátrányos helyzetbe hozza a kis- és közepes méretű gyógyszerészeti szállítókat, hanem „gyakorlatilag annak a veszélynek teszi ki őket, hogy tartósan kiszorulnak a piacról" – véli a Bizottság. Az anyagi konzekvenciák, úgymond, „óriásiak, mert a Krankenkassék évente 16 milliárd eurót költenek gyógyszerekre.

A bizottság nemrégiben másodízben figyelmeztette Németországot – az uniós szabálysértési eljárásjog értelmében ezúttal egy úgynevezett „reasoned opinion" [’indokolt/indoklásos jogi vélemény/állásfoglalás] formájában. Ha Berlin két hónapon belül nem áll elő kielégítő válasszal, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti. A német gyógyszeripar szervezete, a BPI [Bundesverband der Pharmazeutischen Industrie eingetragener Verein, ’a gyógyszeripar szövetségi szervezete – bejegyzett egyesület’] helyeselte a Bizottság lépését, egyetértve azzal, hogy a német kormány nem megfelelően alkalmazza az európai közbeszerzési jogszabályokat. A lobbiszervezet úgy véli, a szerződések jutalommal való összekapcsolása nem átlátható folyamat, és gyakran azokat a cégeknek kedvez, amelyek szélesebb termékek szélesebb körét tudják ajánlani, más szóval árt a kevesebb fajta gyógyszert előállító kisebb vállalkozásoknak.

Bernd Wegener, a BPI elnöke úgy nyilatkozott, hogy az ú.n. „portfolió-szerződések" „zártkörű megállapodások" amelyek ennél fogva törvénytelenek is. „A kormánynak cselekednie kell, a felügyeleti hatóságoknak be kell avatkozniuk" – hangsúlyozta. Alexander Natz ügyvéd, a BPI brüsszeli irodájának vezetője úgy nyilatkozott a Scripnek, hogy szerinte az ügy az Európai Bíróság elé kerül majd, a német kormány pedig kénytelen lesz majd alkalmazni az úniós közbeszerzési jogszabályokat, amire azonban majd csak később kerül sor.

A Krankenkassék azzal érvelnek, hogy amikor gyógyszeripari termékeket vásárolnak, nem közpénzeket, hanem biztosítottak által befizetett összegeket használnak fel, melyekre ennélfogva nem is vonatkoznak a közbeszerzés szabályai.

Az Európai Bíróság azonban már hozott egy hasonló döntést: úgy ítélte meg, hogy az uniós közbeszerzési előírások alkalmazhatók a spanyol egészségügyi rendszerre, és Alexander Natz szerint még az idén várható egy hasonló verdikt bizonyos gyógyászati berendezésekkel kapcsolatban is.

A német kormány oda nyilatkozott, hogy még mielőtt bármiféle döntést hozna, inkább kivárja a mondott ügy kimenetelét, Natz azonban nem tartja valószínűnek, hogy Berlin változtat álláspontján, tehát majdnem bizonyos, hogy az Unió törvénybe citálja Németországot. Ha erre sor kerül, valószínűtlen, hogy 2010 előtt döntés szülessék. A BPI elnöke úgy véli, e változat esetén a berlini kormány tétlensége „romlásba dönti majd a kis- és közepes méretű gyógyszeripari vállalkozásokat".