Állandósult gyógyszerátállítás, frusztrált orvosok, s növekvő költségek jellemzik a gyógyszer-gazdaságossági törvény első évét.
A múlt év januárjában lépett hatályba az a gyógyszer-gazdaságossági törvény, amely alaposan megkavarta a medicinák viharmentesnek korábban sem nevezhető piacát, illetve azok szereplőit, legyenek gyártók, forgalmazók, orvosok vagy betegek.
Arra a kérdésre, hogy siker vagy kudarc-e a törvény első éve, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének vezetője egyértelműen az utóbbi mellett tette le a voksát. Székely Krisztina az egyik legfontosabb hibának a szakma képviselőivel másfél évvel ezelőtt berekesztett párbeszéd hiányát tartja. Ám ugyanekkora súllyal esik a latban, hogy a támogatás negyedévenkénti változtatásával folyamatos gyógyszercserére kényszerítik a betegeket és orvosaikat, miközben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) szemben a gyártók nem támogatják a hatóanyagok közötti váltást sem. A rendelkezésnek tudható be, hogy egyes vizelethajtó, illetve perifériás erek tágítására szolgáló készítményekből a csökkenés akár a 100 ezer dobozt is elérte.
S miközben mindez a termelői árak csökkentését szolgálná, ennek mértéke egyre kisebb, mivel a gyártók felélték tartalékaikat. Az adatok legalábbis ezt mutatják: 513 csökkentett árú gyógyszer közül több, mint 170-nek az ára 1, s ugyanennyié 1-5 százalék közötti összeggel mérséklődött. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a receptek kiváltói számára érzékelhetetlen mértékben, 1-2-3 forinttal lett olcsóbb egy-egy medicina. Székely Krisztina szerint ez nem egyéb, mint a kompetítorok egymás közötti játéka a delistázás érdekében, vagyis azért, hogy egyes termékek kikerüljenek a támogatotti körből. (Az ártámogatás megvonására akkor kerül sor, ha az adott készítmény termelői ára 20 százalékkal meghaladja a referencia termék árát.) Az elnök tisztességtelennek nevezte az eljárást, hozzátéve, súlyosbítja a helyzetet, hogy bár eredetileg az érintett orvosoknak negyedév állt rendelkezésükre, hogy az új áraknak megfelelően átállítsák betegeiket, az elmúlt időszakban az árváltozásokat néhány napon belül alkalmazni kellett. Ez az orvosokon és a betegeken kívül komoly gazdálkodási, készletezési problémákat okoz a gyógyszerek kis- és nagykereskedőinek.
Az egészségügyi kormányzat várakozásai ellenére nem nőtt a gyártói, forgalmazói befizetések összege, derült ki a Weborvos kérdésére. 2006-ban, amikor a gyártók önkéntesen járultak hozzá a gyógyszerkassza kiadásaihoz, összesen 22,5 milliárdot fizettek be, tavaly viszont, amikor többféle címszó alatt már kötelezővé vált ugyanez, 23 milliárdot kellett átutalniuk.
Úgy tűnik, bár a törvény egyik legfontosabb, deklarált célja a betegterhek csökkentése volt, ezt nem sikerült abszolválni. Az egyesület igazgatója, Bidló Judit szerint ugyanis átlagosan 14 százalékkal nőttek a térítési díjak. Mivel összegzett, pontos gyógyszerforgalmi adatokkal kizárólag az OEP rendelkezik, így részletes elemzésre nincs mód. Nem tudni például, hogy akadt-e olyan betegcsoport, amelyek valóban jobban járt a rendelkezések eredményeként.
A továbbiakban szó esett arról a rendeletről is, amely büntetné az orvosok átlagot meghaladó gyógyszerrendelését. Az ezer sebből vérző, s hatálybalépését ezért már harmadszor elhalasztott rendelet a Semmelweis Egyetem esetében, havi öt százalékos túllépés esetében éves szinten több mint egy milliárdos forráskivonást jelentene, mutatta be egy példán Jákó Kinga, az SE orvosigazgatója.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!