Jó irányba tett lépés az Európai Bizottság egyik szóvivője szerint a Széll Kálmán Terv reformsora.
Vajon hasonlóan optimisták az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) tagvállalatai is? Erről kérdeztük Szolyák Tamást, az AIPM elnökét.
Megtudtuk, az AIPM az év elején elkészült, a gyógyszer-finanszírozást érintő strukturális fejlesztési javaslatában jelezte, hogy a jelenlegi makroökonómiai gondok közepette a már meglévő extra adóterhek időleges, kismértékű növelését kész elfogadni - kezdtük a beszélgetést.
- Kifejtettük, hogy ezen befizetéseket egyértelmű célokra javasoljuk fordítani, melyek a magyar egészségértéket a befektetések hatékonyságán keresztül növelik. A jelenlegi javaslat azonban hosszú távú környezetromlás képét vetíti előre, ami természetesen átgondolásra késztet a tagvállalatok hazai jelenlétét illetően. Ennek keretében egyebek között át kell gondolni, hogy a jövőben a gyógyszerkutatásnál elvégzett fázis II. és III. vizsgálatokat érdemes-e Magyarországon kivitelezni, továbbá mekkora létszámmal ésszerű e tevékenységet folytatni? Mint ahogy egyes termékek egészségbiztosító támogatásból való kivonásának szükségszerűsége is felmerül.
A szakember arra a kérdésre, hogy vajon a Széll Kálmán Terv ismeretében mi lesz a K+F tevékenység után ma a vállaltoknak járó jóváírásokkal, illetve az esetleges kutatási-fejlesztési elmaradások milyen következményekkel járhatnak, azt felelte: erről nem tud biztosat mondani. Annyi azonban valószínűsíthető, hogy a befektetések elmaradásának következtében a nagy kórházak munkaerő-megtartó ereje tovább csökken majd. A legtehetségesebb fiatal orvosok kénytelenek lesznek más lehetőségeket felkutatni, s oda menni, ahol a szakmai fejlődésük egyértelműen és hosszú távra biztosított.
Arra a kérdésre, hogy vajon a kormány döntéseivel szemben csökken-e a tagvállalatok bizalma, Szolyák Tamás a következőket mondta:
- A kormány gazdaságpolitikai döntéseinek megítélése nem bizalmi kérdés. Világos, hogy a jelenlegi bevételi struktúra mellett az állami kiadási oldal nem fenntartható. Sokkal problémásabb, hogy a kiadási szerkezet átalakítása során bizonyos túlméretezett lépések okozhatnak-e hosszútávú költségnövekedést.
Mit tehetnek az innovatív gyógyszergyártó cégek azért, hogy az általuk betervezett eredményeiket teljesíteni tudják? Erre Szolyák Tamás azt válaszolta: a tervezett eredményeket ilyen mérvű behatás mellett képtelenség teljesíteni, tehát a működésüket erőteljesen racionalizálniuk kell. Jövőképről egyelőre nem beszélhetünk…
Mindenkit érint a gyógyszerkassza száz milliárdja
Interjú dr. Zalai Gáborral, a Boehringer Ingelheim magyarországi igazgatójával