• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Keresik az új vegyületeket a rákbetegség ellen

Gyógyszerpiac Forrás: MTI - Weborvos

Remélik, hogy a két új vegyület segítségével mindkét betegség esetében növelni lehet a túlélés esélyét.

A Servier Hungária francia gyógyszeripari vállalat magyar kutatóinak munkája nyomán klinikai fázisba kerül idén két olyan molekula, amely egyes daganatos betegségekben szenvedőknek újfajta gyógyulási lehetőséget jelenthet a jövőben - számoltak be a kutatás eredményeiről csütörtökön sajtótájékoztatón.

A Servier óbudai alapkutatási intézetében tartott sajtótájékoztatón Jan-Frederic Kesselhut, a Servier Hungária vezérigazgatója azt mondta: az egyik molekulát az agresszív vérrák, a másikat pedig a végbélrák kezelésében használhatják. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon magas a rákos elhalálozások aránya, és ezen belül a végbélrák a leggyakoribb halálok, így nagyon fontos, hogy új molekulákat találjanak a betegségek kezelésére. Reményét fejezte, ki, hogy a két új vegyület segítségével mindkét betegség esetében növelni lehet a túlélés esélyét.

Kothschi András, a Servier gyógyszerkémiai kutató intézetének vezetője kiemelte: a Servier Magyarországon egyszerre van jelen a gyógyszerkutatásban, a klinikai vizsgálatokban és az értékesítésben, ehhez társul az cégcsoporthoz tartozó EGIS révén a gyártás folyamata is. Az ötlettől, a kifejlesztésen keresztül a gyártásig és az értékesítésig magyar munkaerővel, hazai eszközökkel tudjuk ezt véghezvinni - tette hozzá.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár hangsúlyozta: a Servier munkájában a kutatás-fejlesztés és az egészséggazdaság szerencsés és tudatos egybekapcsolása valósul meg. Hozzátette: a vállalat befektetéseivel, nonprofit szemléletével és gazdálkodásával, munkaerő-politikájával előnyösen hat a nemzeti gazdaságra, jótékonyan hat a magyar emberek egészségügyi helyzetére, segíti a szakemberek, illetve egyetemi kutatócsoportok tudományos fejlődését, valamint pozitív példát mutathat a magyar kis-és középvállalkozások és start-up együttműködések számára.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a világ egészséggazdaságának forgalmát a szakértők mintegy 5,5 billió dollárra becsülik, és a gyógyszeripar a magyar nemzetgazdaságban is fontos szerepet tölt be. Hozzátette: egy gazdasági kutatás szerint a magyar GDP 4,5 százalékát a négy legnagyobb magyarországi gyártóbázissal rendelkező gyógyszercég adja, emellett a magyar ipari kutatás-fejlesztések 40-45 százaléka a gyógyszeriparhoz, az egészséggazdasághoz köthetők. Kiemelte, hogy a szektor azon kevesek közé tartozik, amelyben a válság alatt is nőtt a foglalkoztatottak száma.

Az államtitkár Magyarország gazdaságát stabilnak és fejlődőképesnek nevezte, és kiemelte, hogy a gazdasági teljesítmény növekedését jelzi az is, hogy 26 éve nem dolgoztak olyan sokan Magyarországon, mint most. Megjegyezte: 2016 első negyedévében ugyan kisebb megtorpanást tapasztalhattak a gazdasági növekedésben, ugyanakkor a foglalkoztatottsági és a fogyasztási adatok is azt mutatják, hogy az éves várható növekedési ütemet ez érdemben nem befolyásolja.

Beneda Attila, Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a Servier nem véletlenül a kormány stratégiai partnere, hiszen komoly kitörési pont a magyar gazdaságnak és a magyar orvosoknak is, hogy a cég Magyarországra hozza a gyógyszerkutatást és a klinikai kísérletek egyes fázisait.

Hangsúlyozta: Magyarország, más öregedő társadalmakhoz hasonlóan nehéz kihívásokkal áll szemben a következő időszakban, hiszen számítások szerint a következő évtizedben mintegy hárommillió olyan beteget kell gyógyítani, akik nem fertőző betegségben, hanem adott esetben onkológiai megbetegedésekben szenvednek. Szerinte ez nagyon komoly kihívás elé fogja állítani a magyar ellátórendszert, és ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű, ha olyan gyógyszerek és ellátási lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek a lehető leghatékonyabban segítenek a betegeken.

A helyettes államtitkár fontosnak tartotta a megelőzést, a szűrési programokat és azokat innovatív terápiákat is, amiken a Servier is dolgozik.

Mindkét államtitkár gratulált a Servier Hungáriának az elért sikerhez és további magyarországi fejlesztésre, kutatásra bíztatta a céget.

x   x   x

Mint a tájékoztató háttéranyagában írták, az Óbudán található alapkutatási intézetünkben (SRIMC) vezető magyar kutatóink sikeresnek bizonyultak abban, hogy olyan ígéretes molekulákat azonosítsanak az onkológia területén, amelyek a jövőben jó eséllyel a világ vezető onkológiai gyógyszereivé válhatnak.

A SRIMC rendkívüli módon felszerelt, korszerű laboratóriumában magasan képzett, PhD fokozattal vagy akadémiai felsőfokú tudományos végzettséggel rendelkező magyar kutató szakemberek dolgoznak magasan jegyzett szakemberek vezetésével. Büszkék vagyunk rá, hogy munkatársaink nemzetközi (pl. a Nobel-díjas Oláh György csoportjában szerzett) tapasztalattal tértek vissza Magyarországra és választották a Servier kutatóintézetet.

Az elmúlt években több vegyület is már a preklinikai fejlesztés előrehaladott fázisába került a magyar intézetből, két molekula pedig már ígéretesnek bizonyult ahhoz is, hogy a klinikai fázisban kerüljön. Az egyik molekulacsalád a hemato-onkológiai felhasználásban jelenthet alternatívát. Jelenleg ezen új kezelések klinikai fejlesztéséhez érkeztünk, együttműködésben partnereinkkel. Aktualitást ad a kérdésnek, hogy 2016-tól az egyik I-es fázisú vizsgálat Magyarországon is elindult, két I-es fázisú klinikai központban.

Egy másik vegyület 3 éve került humán fázisba. Egy vizsgálat már befejeződött Magyarországon, egy másik pedig előreláthatólag 2016 végén indul.

Onkológiai kutatásainkban már több, partnereinktől származó vegyület is szerepel, amelyek a klinikai fejlesztés különböző szakaszaiban vannak - írták.