Kórházi gyógyszerészek az intézményi feladatokról

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete (MGYT KGYSZ) 2021. október 15-18. között Szegeden tartotta a XXIII. kongresszusát. A pandémia online világa után minden kolléga várta a személyes találkozás lehetőségét, tájékoztatta a Weborvost a szervezet. 

A regisztrált résztvevők száma 454 fő volt, amely kongresszusaik során minden eddigit felülmúlt, rengeteg fiatal vett részt a tudományos programokon. 

Péntek délelőtt, prekongresszus továbbképző programmal kezdődött az összejövetel, amely a „COVID-19 elleni vakcináció biotechnológiai alapjait, lehetőségeit, kihívásait mutatta be és aktuális kérdéseire adott választ.

A kongresszus ünnepélyes megnyitója (vezető kép) október 15-én, 13 órakor kezdődött az esemény fővédnöke prof. dr. Kásler Miklós miniszter videó üzenetével, amelyben megköszönte a kórházi gyógyszerészek helytállását, áldozatos munkáját a járvány során. Az egészségügyi vezetés kiemelt feladatának tekinti, hogy minél több gyógyszerész jelen legyen a kórházi-klinikai osztályokon, segítve az orvosok, ápolók munkáját, így biztosítva a betegek hatékony és biztonságos gyógyszeres terápiáját. A kongresszust prof. Botz Lajos a KGYSZ leköszönő elnöke nyitotta meg. Az üdvözléseket követően került sor a KGYSZ és az MGYT díjak átadására .

A pandémia harmadik hulláma alatt kezdték el XXIII. Kongresszus szervezését, így kézenfekvő volt, hogy alapkérdésük, amely döntően befolyásolta a programot, a honlapon is megjelenő gondolat volt: „Beléptünk az új járványok korába?”. Felkért plenáris előadóik, előadások is ezt a kérdést próbálták megvilágítani. Ferenci  Tamás, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatilai Kar Biomatika és Alkalmazott Mesterséges Intelligencia Intézet docense „Többlethalálozás, Gondolkodási keret, módszertan és eredmények” címmel tartott rendkívül gondolatébresztő előadást. A COVID-19 betegek ellátásának terápiás problémái, az osztályok biztonságos gyógyszerellátásának szervezése  - beleértve a  gyógyszerhiányok megoldási lehetőségeit - számos előadás és poszter témáit adták. Ezek hasznos tapasztalat-csérének minősíthető prezentációk voltak, amelyet a diszkusszók is igazoltak.

A prekongresszusi szimpózium mellett a kongresszus idején is jelentős teret kapott a vakcináció kérdésköre a nagykereskedelem kihívásaitól az oltópontokra juttatandó, beadásra alkalmas kiszerelések  készítéséig. A minőségbiztosítás korábban inkább csak elméletileg ismert, speciális, szigorú rendszereit az elmúlt hónapokban a gyakorlatban kellett/lehetett működtetni.

Az egyéb terápiás területekkel foglalkozó előadások közül kiemelhetők a „különösen érzékeny betegcsoportok”, a gyermekek és az idősek gyógyszerelési problémájához kapcsolódó témák: a cystás fibrosis antibiotikum és a Kawasaki syndroma  IVIg kezeléséről hallottunk pediatriai előadást, az idősek vonatkozásában pedig a potenciálisan nem megfelelő (PIM) gyógyszerek gyakori alkalmazását igazolta az elvégzett tanulmány.  

A magisztrális gyógyszerkészítés változatlanul fontos terület a kórházi betegek egyedi terápiás igényeinek kielégítésében, gyakorlatilag valamennyi gyógyszerformára kiterjedően, beleértve a parenterális keverékeket is. A magisztrális gyógyszerkészítés során elengedhetetlen a megfelelő minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési és nyomonkövethetőségi eljárások működésének megvalósítása. 

Az intézeti gyógyszertár és az fekvőbeteg osztályok viszonyát jól jellemzi a betegek egyedi gyógyszerellátásának típusa. A gyógyszerészek által felügyelt, betegre szabott gyógyszerosztás hazánkban is egyre több helyen nyer teret, amelyhez nagymértékben hozzájárult az automata csomagoló gépek beszerezhetősége. Mint minden új eljárásnak úgy ennek is természetesen még  számos megoldatlan, fejlesztendő része van, ezért hasznosnak gondoltak a szervezők  egy kerekasztal-megbeszélés    - Daily Dose Fórum  -  formájában meghallgatni a rendszert már működtető főgyógyszerészek tapasztalatait.

A gyógyszerészek által felügyelt betegre szabott gyógyszerosztás fő előnyei a következő pontokban foglalhatók össze, amint az a  kerekasztal konklúziójaként is megfogalmaztak:

•        Betegbiztonság – azonosított betegadatok, osztály, név, TAJ, időpont ellenőrzött, dokumentált gyógyszerelés

•        Gyógyszerbiztonság –  ellenőrzött terápia, interakciók, adagolási problémák, kettőzött hatóanyagok kiszűrése

•        Minőségbiztosítás – minden lépés rögzítve!

•        Fokozott szakdolgozói felelősség

–       Gyógyszerészek szorosabb együttműködése a klinikusokkal

–       Ápoló – gyógyszertári asszisztens kommunikáció

•        IT rendszerek, folyamatos adatszolgáltatás és tájékoztatás a szakmai felelősök részére a betegek gyógyszereléséről

Az Ifjúsági Állandó Bizottság (IÁB) által hagyományosan szervezett fórum ebben az évben „három felvonásos” volt, Először a  „21 Nő az egészségügyért” Alapítvány mentorprogramját mutatta be professzor Szökő Éva, az Alapítvány kuratóriumának elnöke. Ezt követően két mentorált - Tóth Kincső és Szloboda Sára -, egészségügyi pályára készülő középiskolás bemutatkozását és előadását hallgatták meg a mentorprogram számukra nyújtott lehetőségeiről, élményeikről.  A következő fél órában négy, harmincas éveik elején járó főgyógyszerész számolt be a vezetéssel járó kihívásokról és azok megoldási technikáiról, beleértve a pandémiával járó különleges helyzeteket is.

Kongresszusaik haladó hagyománya a poszterek versenye. A bírálat ezúttal is a korábban elfogadott szempontok szerint történt. Újdonság volt viszont ebben az évben az előadások/előadók versenye. Ezek bírálói az egyes szekciók üléselnökei voltak, akik ugyancsak előre megkapott szempontok szerint értékelték a tartalmat és a formát.  A győztesek jutalma: különböző szakmai konferenciákon való részvétel költségének biztosítása.