Koronavírus elleni vakcina - beszerzés, fejlesztés

A Trump-adminisztráció 1.95 milliárd dolláros megállapodást kötött az amerikai Pfizer és a német BioNTech gyógyszergyárakkal százmillió adag vakcináról az egyelőre még csak készülőben lévő szerről. A Fehér Ház által aláírt megállapodás értelmében az amerikai kormányzat még további ötszázmillió adag vakcinát vásárolhat. Az oltóanyagot a The Wall Street Journal szerint az amerikai állampolgárok ingyen kapják majd meg.

A tervek szerint az amerikai kormány 2021 januárjáig  300 millió adag vakcinát hoz forgalomba. Ennek érdekében már korábban mintegy kétmilliárd dollárt ruházott be két gyógyszergyártó - a Moderna és a Johnson&Johnson - vakcinakísérleteibe, májusban pedig egymilliárd dolláros megállapodást kötött háromszázmillió adag vakcináról az oxfordi AstraZenecával.

Július elején a Pfizer és a BioNTech már nyilvánosságra hozta az amerikai pácienseken végzett első vakcinatesztek eredményeit. Ezek szerint kéttucatnyi emberben immunitás alakult ki a vírussal, illetve a vírus okozta Covid-19-cel szemben. A tapasztalatok szerint az immunitás egyes esetekben még erősebb is volt, mint a koronavírus-fertőzésből kigyógyult betegekben.

Az eddigi kísérletek alapján a két gyógyszergyár arra számít, hogy az amerikai élelmiszer-, és gyógyszerfelügyelet (FDA) október elején már engedélyezheti a vakcina forgalmazását. Addigra több mint harmincezer páciensen próbálják ki az oltóanyagot. Terveik szerint 2021 végéig 1.4 milliárd adagot gyártanak.

Orosz akadémikus: két-három vakcinatípus önálló kifejlesztése várható

Oroszország várhatóan két-három vakcinatípust fog kifejleszteni - közölte Vlagyimir Csehonyin, az Orosz Tudományos Akadémia elnökhelyettese csütörtökön az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva. Az akadémikus szerint a világon mintegy 140 vakcina-prototípussal kísérleteznek, amelyek három fő típusra oszlanak: az élő inaktivált (a legyengített vírusból kialakított) vakcinákra, a koronavírus kórokozó képességét erősen csökkentő oltóanyagokra, valamint az alegység-vakcinákra. Utóbbiak a részeire bontott vírus valamely módosított alkotóelemének szervezetbe juttatásával váltják ki az antitesttermelést.

Csehonyin szerint Oroszországban az élő, más néven teljes vakcina előállításán a Csumakov Intézet dolgozik, alegység-vakcinán pedig mások mellett a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézete (NICEM), a szentpétervári Mecsnyikov Intézet és a Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség (FMBA).

Ezek közül a NICEM kutatásai a leginkább előrehaladottabbak, már túljutottak az emberen való kipróbálás első szakaszán, de az összes többi intézet is elvégezte már az állatkísérleteket.

Az akadémikus arról számolt be, hogy a Gamaleja vakcinájának klinikai tesztje "tisztességesen" sikerült, jelenleg a hatékonysággal kapcsolatos problémákon, egyebek között annak megoldásán dolgoznak, hogy a vakcináltak vérében minél tovább megmaradjanak a koronavírus tüskéjével szemben ellenálló antitestek. Elmondta, hogy egyes amerikai vakcinák már a tesztelés második fázisában is bizonyították, hogy veszélytelenek és hatásosak.

Csehonyin azt mondta, hogy a vakcina kifejlesztése rendszerint négy-öt hónapig tart, de már a tesztelés második szakasza után beadható, mert addigra kiderül, hogy van-e ártalmas mellékhatása. Arra a kérdésre, hogy vajon az összes orosz intézet ugyanolyan típusú vakcinán dolgozik-e, az akadémikus kijelentette: "Úgy gondolom, hogy két vagy három típusunk lesz belőle." Mint mondta, Oroszország figyelemmel kíséri az amerikai, európai és kínai vakcinakutatásokat.

"Nézni fogjuk az eredményeiket, és a legjobbakat kiválogatjuk majd magunknak. De szeretném tisztázni, hogy gazdasági értelemben a saját vakcinák kifizetődőbbek, és ezért a leginkább azokat kell előnyben részesítenünk. A külföldi készítményekért nem kis pénzt kell kifizetni. Nyilvánvaló, hogy minden tudósunk minőségi vakcina előállítására törekszik. Minek fizessünk, ha lesz sajátunk? Mi több, ha ez jobb lesz, akkor árulnunk kell. Mi sem kis eszközöket fordítottunk az előállításra és a gyártásra" - nyilatkozott Vlagyimir Csehonyin.

Az orosz költségadatokat nem mondta el. Közölte viszont: egyes adatok szerint az Egyesült Államokban a vakcina kifejlesztése 15-18 milliárd dollárba kerül, ami azonban eleve magában foglalja a 30-40 százalékos haszonkulcsot is.

Múlt héten a brit, az amerikai és a kanadai hírszerzés azzal vádolta meg Moszkvát, hogy az Oroszországnak dolgozó hackerek segítségével megkísérelt információt szerezni a vakcina előállításán dolgozó nyugati intézetektől. Ezt az állítást Moszkva tagadta.