• nátha
    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

Megosztanák a szerializáció terhét a hazai gyógyszergyártók

Gyógyszerpiac 2019.10.16 Forrás: Weborvos Szerző:
Megosztanák a szerializáció terhét a hazai gyógyszergyártók

Az Innovációs Alapban dedikált forrás legyen az egészségipari innovációk és kutatások támogatására.

Hazai gyógyszert szed gyógyulása érdekében a lakosság fele, ami értékben a teljes gyógyszerfogyasztást tekintve 28-30 százalékot tesz ki, míg támogatásban mindössze 25 százalékot. Az adatokat Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) elnöke sorolta köszöntőjében a szervezett október 15-i konferenciáján, amelyet „Értékteremtés, versenyképesség, hazai gyógyszeripar” címmel rendeztek.

Mint kiderült, hetvenöt országban van jelen a magyar gyógyszeripar, amely a magyar gazdaság zászlóshajója. Az iparág éves növekedési üteme a magyar GDP növekedési ütemét is meghaladja, s az egyes ágazatok között a legmagasabb hozzáadott értékkel bír. A szektor teljes K+F kiadása 2017-ben meghaladta a 65 milliárd forintot, s szintén fontos adat, hogy 2014 és 2017 között a termeléssel kapcsolatos beruházásaik 38 milliárd forintról 93 milliárdra nőttek. A gyógyszeripar forgatja vissza a legnagyobb, 20 százalékos mértékben a nyereségét K+F tevékenységre; 14 ezer főt foglalkoztat, s közvetve 34 ezer családnak nyújt megélhetést.

Az emberek egészsége meghatározza a társadalom jövedelemtermelő képességét is, s fontos tényezője a versenyképességnek, hangsúlyozta köszöntőjében Varga Mihály pénzügyminiszter, aki a munkahelyi egészségvédelmet, a munkabiztonságot is idesorolta. Úgy vélte, a foglalkoztatók érdeke, hogy dolgozóik egészségben éljenek, hiszen így tudnak jól teljesíteni a munkahelyükön.

A szerializáció, vagyis az egyedi azonosítási rendszer bevezetése hatalmas kiadásokat okozott az iparágnak: egyetlen doboz azonosítóval, lopásgátlással történő felszerelése 72 forintba kerül, a rendszer indítása pedig húszmilliárdos egyszeri többletkiadással jár, és folyamatos fenntartása 4-5 milliárd forintot igényel, derült ki Lengyel Györgyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egészségiparért felelős miniszteri biztosának előadásából.

Elkészült az ITM gyógyszeripari stratégiája, amely 220 oldalt ölel fel, s a „problémák” kigyűjtése is több tíz oldalra rúgott. A minisztérium szintén számos megoldási javaslata között az élen szerepel az egészségipari koordináló szervezet létrehozásának igénye, a támogatáspolitika kialakítása a V4-ekkel közösen, a digitalizáció, modernizáció támogatása a kkv-kal, egyetemekkel történő kapcsolatok erősítéséhez, a jogszabályi környezet felülvizsgálata, beleértve a közbeszerzést is, a külföldi jó gyakorlatok alkalmazása, a kkv-k exportképességének fejlesztése, a betegadatok kutathatósága informatikai fejlesztésekkel. S mindezen túl: szeretnék a gyógyszergyártást határon belül tartani.

Az ITM azt is szeretné elérni (a miniszter javaslata), hogy 2021-től az Innovációs Alapban külön dedikált forrás legyen az egészségipari innovációk és kutatások támogatására. Egészségipari profilú science parkot alapítanak a Semmelweis Egyetemmel. A science park létrehozása annak a koncepciónak a része, amely szeretné elérni, hogy a magyar kreativitás hazai környezetben bontakozhasson ki. Ennek érdekében első körben nyolc science park létrehozása a cél: Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden, Zalaegerszegen és két budapesti egyetemen.

A 2021-27-es európai uniós költségvetési ciklusban egészségipari prioritást is meg akarnak határozni a gazdaságfejlesztés részeként, és a jelenleg futó támogatási programokat a gyógyszeriparra is szeretnék kiterjeszteni, derült ki a miniszteri biztos tájékoztatásából.

A gyógyszerek ártámogatásában egyre inkább az értékalapú árazást kell preferálni a költségalapú helyett, és keresni kell az innovatív finanszírozási megoldásokat. Ez utóbbit Bidló Judit, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese szerint az jellemzi, hogy a valódi innovációt támogatja, ténylegesen hozzáférhető a betegek számára és fenntartható gazdaságilag. Úgy vélte, hogy elkövetkezőkben sokkal jobban el fog válni a valódi áttörést hozó terápiák törzskönyvezése a finanszírozástól. Ezek meghatározásához, az értékalapú finanszírozás megvalósítása érdekében nagyon sok elemzési mintát végeznek a NEAK szakemberei, példaként hozta fel a vesedaganatos betegek kezelését.

A haza gyártók itthon alkotják meg stratégiájukat, itthon forgatják vissza profitjuk jelentős részét, valós K+F tevékenységet végeznek, itthonról exportálnak, és nem kész gyógyszereket hoznak be, s adják tovább – sorolta a magyar gyártók erényeit Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója. Úgy vélte, az iparágra súlyos nyomásként nehezedik a szerializáció, s a terhelés csökkentésének helyet kell kapnia az egészségipari stratégiában, például a gyógyszeripart sújtó különadók mérséklésével.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink