• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Recept nélkül, a magunk feje után?

Gyógyszerpiac Forrás: Semmelweis Figyelő

Recept nélkül kiadható, de nem kockázat nélkül bevehető gyógyszerek.

Számos gyógyszernek minősülő készítmény kapható hazánkban is orvosi vény nélkül, ezek közül jó néhány nem csak gyógyszertári forgalomban. A hirdetésekben ezen szereknek kizárólag a pozitív tulajdonságait említik, a veszélyeket pedig az unalomig ismert, és ezért már szinte figyelembe sem vett mondat takarja: „A kockázatok és mellékhatások tekintetében olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!"

Milyen szerekről van szó?
A leggyakrabban használt ilyen gyógyszerek bizonyos nem-szteroid fájdalomcsillapítók (NSAID típusú fájdalomcsillapítók), táplálékkiegészítők, vitaminok, gyógynövényi hatóanyagot tartalmazó nyugtató- és altatószerek, gyomorsav-termelődést csökkentő szerek és antiallergiás készítmények. Ezek egy része csak a hatóanyag mennyiségében különbözik a vényköteles szerektől, tehát ugyanazok az elővigyázatossági szabályok érvényesek rájuk, mint orvosi rendelvényhez kötött társaikra. Az említett szerek mellékhatásai a nagyközönség előtt alig ismertek, és ebben a betegtájékoztatók túlzottan részletes listái valójában nem segítenek, hiszen ezekből a laikus gondolkodás számára alig kiszűrhetők az érdemi információk, pedig nagyon is meggondolandó, ki milyen gyógyszert kezdjen el szedni.

Kölcsönhatások és mellékhatások
A reklámokban veszélytelennek, viszont rendkívül hatékonynak ábrázolt NSAID-típusú fájdalomcsillapítók is komoly mellékhatásokat okozhatnak: a víz visszatartása révén tovább emelhetik a magas vérnyomást, gyomorpanaszokat okozhatnak, ráadásul dózisfüggetlen módon és nemcsak tabletta, hanem kúp vagy krém formájában történő használat esetén is. A paracetamol erősen májtoxikus hatású, túladagolása ezért akár fatális kimenetelű is lehet. A kalcium-, magnézium- és vastartalmú táplálékkiegészítők, illetve gyomorsavlekötők számos gyógyszer felszívódását gátolják, mint bizonyos antibiotikumok, gombaellenes szerek, a digoxin, a pajzsmirigyhormon. Ezek együttes szedésekor erre tekintettel kell lenni és a szedést fel kell függeszteni vagy a gyógyszereket különböző időpontban szedni.

A szintén ártalmatlannak tűnő orbáncfű-tartalmú nyugtató és hangulatjavító készítmények a máj lebontó enzimeinek fokozott termelődése révén felgyorsíthatják bizonyos gyógyszerek lebomlását, ezáltal ezek hatása gyengül. Ilyen gyógyszerek többek között bizonyos nyugtatók, altatók és szkizofréniában alkalmazott gyógyszerek, véralvadásgátlók, fogamzásgátlók, hogy csak a leggyakoribbakat említsük.

Felmérés a magyarok szokásairól
A kérdés egyre nagyobb aktualitására való tekintettel a Semmelweis Egyetem Gyógyszerügyi Szervezési Intézetének munkatársai felmérést végeztek magyar páciensek körében a vény nélkül kapható szerekkel kapcsolatos ismereteikről és szokásaikról. Az eredményekből kiderült, hogy a megkérdezettek csaknem 30%-a találkozott már vény nélkül kapható gyógyszerrel kapcsolatos visszaélésszerű szedéssel, pl. gyógyszerek és alkohol együttes fogyasztásával. A résztvevők 40%-a nyilatkozott úgy, hogy a szer használata előtt szakemberhez fordult felvilágosításért, míg 60% ezt nem tette meg; 44%-uk úgy gondolja, kellőképpen ismeri a megvásárolt szer hatásait.

Mivel sokan nem „kérdezik meg kezelőorvosukat", a gyógyszerészekre komoly feladat hárul a felvilágosítás tekintetében. A betegek harmada elfogadja a tanácsaikat, de a tájékoztatás nehézségekbe is ütközik, tudtuk meg Major Csillától, a kutatás vezetőjétől. „Mivel a betegek nem mindig emlékeznek pontosan és teljes egészében arra, amit mondtak nekik, ezért a gyógyszerészeknek a szóbeli mellett írásos formában is át kell adniuk az információkat. Ha a páciens nem is kér kifejezetten tanácsot, a patikusnak mindig megvan a lehetősége arra, hogy megbeszélje a beteggel a gyógyszerszedés kérdéseit és további tájékoztatást nyújtson."

Éppen ezért a gyógyszertárak szerepe változóban van az egészségügyi rendszeren belül: egyre inkább egészségügyi információs pontokká is kell válniuk annak érdekében, hogy a betegeket megóvják a fent említett, egyes esetekben súlyos nemkívánatos hatásoktól. „A legfőbb feladat, hogy elejét vegyük a helytelen használatból eredő károknak, miközben továbbra is biztosítjuk a hozzáférést a vény nélkül szedhető szerekhez mindazok számára, akik azokat megfelelően használják" – összegzett Major Csilla. – „Ehhez a jövőben szükséges lehet bizonyos gyógyszerek szedésének monitorizálása is a megfelelő adatgyűjtés és betegtájékoztatás mellett."