Hatásosnak bizonyult egy antibiotikum a Staphylococcus aureus ellen, avagy mi minden fordul meg a sáska agyában?
A New Scientist honlapja szerint a nottinghami egyetemen (Egyesült Királyság) megállapították, hogy svábbogarak és sáskák agyának kivonatával sikeresen pusztíthatók az úgynevezett kórházi szupermikrobák. Folyik a sajátságos extraktumok hatóanyagainak azonosítása, aminek eredményeképpen esetleg megszületnek az első rovar-eredetű antibiotikumok.
Korábbi kísérletek során kilenc különböző sáskaagy-kivonat bizonyult alkalmasnak az ételmérgezést (és egyéb fertőzéseket) okozó Escherichia coli elpusztítására, hét pedig Methicillin-rezistens Staphylococcus aureus (MRSA) tenyészeteket pusztított el. Az MRSA többek közt bőr-, seb-, véráramfertőzést (szepszist) és tüdőgyulladást okoz; a nyugati világban 2000 táján aktivizálódott a jelenlegi mértékben.
A kutatók abból a feltételezésből kiindulva próbáltak antibakteriális aktivitásra bukkanni a sáskák agyában (és más szöveteiben is), hogy ezeknek az egyenesszárnyúaknak ez a létfontosságú szervük szorul a legnagyobb védelemre. (A csótányok agya valószínűleg kisebb fontosságú, mert a lefejezett bogár még napokon át „él".) „A sáska nem éli túl agya elvesztését, végtagjai – például lábai – elvesztését azonban igen", nyilatkozta Simon Lee, a Nottinghami egyetem doktori ösztöndíjasa. A sáska szempontjából fontos, hogy központi idegrendszere minden időben védve legyen a baktériumok és más patogének ellen." A biológus megállapította, hogy baktériumölő hatást, számára korántsem meglepő módon, csak az agykivonatok fejtettek ki.
Lee feltételezi, hogy a kivonatok hatásos, de még nem azonosított hatóanyagai fehérjék, ha ugyanis a preparátumokat proteinbontó enzimek hatásának tették ki, hatástalanná váltak. A nottinghami teszt legnagyobb kérdése, vajon a sáska-antibiotikum nem károsítja-e az emberi szöveteket – ennek bizonyítása azonban még nem történt meg.