Úgy tűnik, talán nem lesz sávos befizetés

Több módosító indítványt fogadott el az országgyűlés a közelmúltban a sávos befizetési rendszer korrekciójáról a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) és az egészségügyi államtitkárság közötti egyezetések nyomán. Ilku Lívia, a MAGYOSZ igazgatója az Orvoslátogatók.hu portálnak adott interjúban úgy látja, mára látszik a partnerségi irány, ugyanakkor a gyógyszeripar veresenyképességének érdekében további tárgyalások szükségesek mind a jövő évi gyógyszerkassza, mind a vaklicit eljárása, mind a K+F szabályozása terén.

A sávos befizetés rendszer – melynek értelmében a gyógyszerkassza túllépését a gyártóknak és az államnak kell kompenzálnia, utóbbiaknak jóval nagyobb mértékben – 2007 óta benne van a gyógyszergazdaságossági törvényben, de eddig egyetlen kormány sem élt ezzel a lehetőséggel.

Mint Ilku Lívia elmondta, az alacsonyan megállapított gyógyszerkassza miatt ez az első év, amikor sor kerülhet alkalmazására, ugyanakkor a piac sokszereplős modellje miatt még mindig nem tudni, hogyan fog alakulni az idei év egyenlege. A kasszatúlköltés időarányos része, ami a sávos számolás alapja, hónapról hónapra változik, a szeptemberi hiány az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szerint még 15 milliárd volt, ami októberre pár milliárdra csökkent. Most úgy tűnik, talán nem lesz sávos befizetés. A nemrég elfogadott módosító indítványok adnak egyfajta elmozdulási lehetőséget a különböző gyártókat sújtó befizetések leírhatóságában. A következő lépés, hogy együtt leüljünk és megbeszéljük, mit jelent mindez forintosítva.

Kiszámítható megoldást az jelentene, ha a gyártók mindig a gyógyszerkassza előző évihez képesti túlköltését fizetnék be, így tervezhető lenne a kiadás mértéke, a vállalatok előre látnák, hogy mennyire kell összehúzni a nadrágszíjat a megállapított határhoz képest. Ez a megoldás egyféle közös tudatos és előre kalkulálható felelősségvállalást is jelentene az OEP és gyártók között. További gond, hogy az OEP már novemberben közzéteszi, mekkora előleget kell befizetniük a gyártóknak a hiány fedezésére, miközben év végére kiderülhet, nem is lett volna rá szükség, vagy nem akkora mértékben. A sávos jogintézményt egyébként a kezdetektől elutasítjuk, így a hosszabb távú megoldást számunkra az eltörlése jelentené.

Az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerköltségvetésének csupán 22 százalékát költi a Magyarországon gyártott készítmények ártámogatására? Az arányról az igazgató elmondta, az európai szinten is alacsony arány nagy mértékben a vaklicit következménye.

Tagvállalataink folyamatosan piacot vesztenek Magyarországon, ezért kénytelenek az exportra koncentrálni, olyannyira, hogy mára több készítményt értékesítenek külföldön, mint itthon. Az eddigi három vaklicit során – az összes gyártót figyelembe véve – 244 termék delistázódott, tavaly október óta pedig – különböző okokból - összesen 653 készítmény került törlésre és delistázódásra, azaz ennyivel zsugorodott a gyógyszerkincsünk. Pedig az itthoni gyártási körülmények nagyon szabályozottak, stabil és minőségi ellátást tudunk garantálni, a GYEMSZI-OGYI szigorú minőségbiztosítási elvárásrendszere Damoklész kardjaként lebeg a hazai gyárak felett. Nyilvánvalóan drágább gyógyszert gyártani idehaza, mint Ázsiában, ezért is van, hogy a hazai gyártók sok esetben nem tudnak oly mértékben lemenni az árakkal, hogy benne maradjanak a támogatotti körben - tette hozzá.

A gyártók érdekében vágyott módosításokról szólva elmondta: Előfordulhat, hogy a vaklicit eredményeként egyetlen gyógyszer marad a támogatotti preferált ársávban, így a betegkörnek a támogatott, számára megfizethető gyógyszerrel aló ellátottsága kizárólag ettől a terméktől függ. Az idei októberi vaklicit után 61 olyan preferált csoport van, ahol csak és kizárólag egy termék van a csoporton belül. Ha az emberek ellátásbiztonságát tartjuk szem előtt, adott betegségcsoportban minimum három terméknek kellene szerepelnie, három különböző gyártótól. Ezt még nem sikerült keresztülvinnünk. Másrészt fontos lenne, hogy a licit kétlépcsős legyen.