Vakcinakutatás: nem lesz második aranykor?

A vakcinagyártó ágazat termelékenysége – illetékeseinek véleménye szerint – ugrásszerű növekedés előtt áll, ezt azonban meghiúsíthatják a kormányok mindenáron való költségcsökkentési törekvései.

Louis Galambos, a baltimore-i Johns Hopkins egyetem professzora a Scripnek így kommentálta a helyzetet: „A nemzetközi gyógyszeripar elleni támadásoknak jelentős politikaitőke-hozadéka lehet, csaknem minden témában, a vakcinákat is ideértve. Ha az efféle támadások és a forráshiány ismét hanyatlást eredményeznek, az állami szektor az EU-ban és az USÁ-ban is éppoly kevéssé rendelkezik majd forrásokkal e létfontosságú szektor egészségének helyreállítására, mint a korábbiakban.

A professzor szorgalmazta, hogy az Egyesült Királyság, biztosítandó a vakcina-kutatások jövőjét, továbbra is támogassa az alapkutatásokat. A tudós egy tanulmányban, amelyet az angol vakcina-ágazat illetve a vényköteles szerek brit gyártóinak szervezete adott közre – címe: „A vakcinák újabb aranykorának esélyei" – Galambos professzor fellépést sürget az ipar elleni meggondolatlan politikai támadások megelőzése és visszaverése céljából. Felszólítja az állami egészségügyi intézményeket, hogy a köz hosszú távú egészségügyi érdekeit szem előtt tartva próbáljanak felülemelkedni rövid távú takarékossági szempontjaikon.

A vakcinakutatások és fejlesztések kétharmada jelenleg Európában folyik, mutat rá a kiadvány. A kutatási tevékenység élénkülésével párhuzamosan azonban folyamatosan érezhető a kormányok által az árakra kifejtett nyomás, ennek pedig az lehet a következménye, hogy a cégek, nem bírván a növekvő beruházási terheket, kivonulnak a kutatásból és fejlesztésből.

Galambos professzor szerint számos tanulsága van a vakcina-kutatás első, 1945-től körülbelül 1970-ig tartó „aanykorának" – ebben az időszakban számolták fel a himlőt, és tizenkilenc új oltóanyagot hoztak létre olyan fertőző betegségek, például a gyermekbénulás, a mumpsz, a rubeola, az influenza, a hepatitis A és B, valamint a kanyaró. Szűk látókörű kormányok intézkedései és a kutatási költségek emelkedése azonban a ’70-es évek második felében véget vetettek ennek a fellendülésnek.