• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Vitatott vizsgálat a pangásos szívelégtelenek terápiájáról

Gyógyszerpiac Forrás: MTI

A szívbetegek egy részének nem írják fel a javallott gyógyszereket az Egyesült Államokban.

A pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegek egy részének nem írják fel az Egyesült Államokban az állapotukra javallott gyógyszereket, amelyek meghosszabbíthatnák az életüket, s csökkentenék a kórházi kezelések gyakoriságát, mindez pedig országosan kihat az egészségügyi költségekre - állítják a Stanfordi Egyetem kutatói, akik tanulmányukat az Archives of Internal Medicine című folyóiratban publikálták.


A pangásos szívelégtelenség akkor lép fel, amikor a szívizom képtelenné válik annyi vért pumpálni percenként (perctérfogat), amely a szervezet normális oxigén- és tápanyagszükségletének biztosításához szükséges. E súlyos állapot leggyakoribb kiváltó oka a magas vérnyomás, valamint különböző szívbetegségek. A betegek 20 százaléka huny el pangásos szívelégtelenség kialakulásától számított egy éven belül, 80 százalékuk nyolc éven belül távozik az élők sorából. A szívelégtelenségben szenved a kórházi kezelésre az Egyesült Államokban szoruló betegek 3 százaléka, s ez a vezető halálok a fejlett világban.


A Stanfordi Egyetem kutatói 15 éves vizsgálat keretében elemezték, hogy milyen gyógyszereket írnak a pangásos szívelégtelenségben szenvedő pácienseknek az orvosok. (A tanulmány nem részletezi a vizsgálatban résztvevők számát).


A pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegeknek az úgynevezett ACE-inhibitorokat (az angiotenzin-konvertáló enzim blokkolóit) és ARBs-készítményeket (az angiotenzin-receptor blokkolóit), valamint a perctérfogatot növelő béta-blokkolókat rendelhetnek az orvosok.
A vizsgálat eredményei szerint az orvos-beteg találkozók nem egészen a felében írták fel a pácienseknek a megfelelő gyógyszert, és ez az arány romlik.


Az ACE-inhibitorok és az ARBs-készítmények alkalmazása 1994 és 2002 között 34 százalékról 45 százalékra emelkedett, majd 2009-re 32 százalékra csökkent az adott betegcsoportban. A béta-blokkolók alkalmazása 1998 és 2006 között 11 százalékról 44 százalékra emelkedett, majd 2009-re 37 százalékra csökkent.


"Ezek a gyógyszerek javallottak a pangásos szívelégtelenség esetében, mivel segítségükkel hatékonyan csökkenthető a halálozás, s a betegek ritkábban szorulnak kórházi kezelésre" - hangsúlyozta Dipanjan Banerjee, a Stanfordi Egyetem kardiológusa. Mint kifejtette, amikor valamilyen új gyógyszer megjelenik a piacon, gyorsan felfut az alkalmazása. A generikus készítményeket a gyógyszergyártók viszont nem reklámozzák túlzottan, ez is magyarázhatja, hogy miért csökken a hatékony szerek alkalmazása.

Sid Smith, az Észak-karolinai Egyetem professzora, az Amerikai Kardiológiai Szövetség korábbi elnöke szerint viszont a kutatás nem egyezik saját tapasztalataival: meglátása szerint növekszik a szakmai szövetségek által javallott készítmények alkalmazása.


"A szívelégtelenség nagyon széles fogalom" - jegyezte meg Sid Smith professzor, aki szerint nem szabad általánosítani egy olyan vizsgálat alapján, amely nem tartalmazza a minta nagyságát, ahogy nem részletezi a betegek állapotát sem.