A HANO örökletes, ritka betegség, 1:10.000-1:50.000 az előfordulási aránya, vagyis Magyarországon 200-1000 beteg lehet érintett.
Húsz évvel az első konferencia megszervezése után, idén tizenegyedik alkalommal rendezték meg az angioödéma aktuális kérdéseivel foglalkozó C1-Inhibitor Deficiency and Angioedema Workshopot a III. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára, Dr. Farkas Henriette és tudományos főmunkatársa, dr. Varga Lilian főszervezésében. A kétévente megrendezett tanácskozásra idén több mint 350 résztvevő érkezett 42 országból, a megnyitón pedig dr. Hunyady László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja mondott köszöntőt olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.
A konferencia témája a ritka betegségek közé sorolható herediter (öröklött) és szerzett angioödémák, melynek legismertebb csoportja a C1-inhibitor szabályozó fehérje hiányán alapuló herediter angioödéma, vagy közismert nevén HANO. A C1-inhibitor hiánya bradykinin felszabaduláshoz vezet, amelynek következtében ödéma alakul ki. Az ödémás roham megjelenhet az arcon, végtagokon, a gyomor- és bélrendszerben vagy a gégében; ez utóbbi esetben a légúti elzáródás miatt a beteg megfulladhat, ha nem kapja meg időben a megfelelő, speciális kezelést. Az előadások fókuszában elsősorban a HANO genetikai háttérének feltérképezése, a betegség kialakulása, patomechanizmusa, a betegek életminőségének javítása és az új kezelési eljárások álltak. A HANO örökletes, ritka betegség, 1:10.000-1:50.000 az előfordulási aránya, vagyis Magyarországon 200-1000 beteg lehet érintett.
...
A négynapos tanácskozás résztvevői között alapkutatók, klinikusok, laborszakemberek, betegszervezetek, szakdolgozók és a gyógyszerfejlesztő cégek képviselői is jelen voltak.
További részletek az egyetem honlapján.